Minden munkát el kell valahol kezdeni. Első megközelítésben jó ötletnek tűnt, ha a valamilyen szakmai díjat – Ybl Miklós, Hild János, Palóczi Antal, Pro Régió – nyert személyek kerülnek be elsőként a gyűjteménybe. Hamar kiderült azonban, hogy itt is korrekciókat kell alkalmazni, mivel volt olyan időszak, amikor a díjak odaítélésénél inkább a politikai (vagy éppenséggel taktikai), mintsem a szakmai szempontok számítottak. Ugyanakkor nyilvánvalóvá vált, hogy több kiemelkedőt alkotó kolléga soha, semmilyen díjazásban nem részesült, miközben helyük ott van a szakmai panteonban.

Az urbanisztika szó latin eredete a városra utal, de a magyar szóhasználatba ennél szélesebb értelemben került be. Mai felfogásunk szerint az urbanisztika egyaránt magában foglalja a településfejlesztést és -rendezést, a térségi fejlesztést és -rendezést is, a maguk komplexitásában. Ez azt jelenti, hogy sok (és egyre több) szakma művelői működnek az urbanisztika területén. Már 1966-ban, a MUT megalapításakor is nyilvánvaló volt ez a sokszínűség. Valószínűleg ezért is döntöttek az alapítók az „urbanisztikai társaság” elnevezés mellett. (Jellemző, hogy a MUT egyik első elnökhelyettese is orvos volt.)

Az olvasónak nyilván fel fog tűnni, hogy ebben a gyűjteményben (egyelőre) túlsúlyban vannak a mérnökök, azon belül is az építészek. Ennek az az oka, hogy az általunk áttekintett időszak nagy részében az urbanisztika súlyponti problémáját a „városépítés” jelentette. A két világháború között, és főként utána a tömeges lakásépítés, a városok robbanásszerű növekedése előtérbe helyezte a problémák mérnöki, építészeti megközelítését. A múlt század 80-as éveinek végétől kezdve azonban fokozatosan megváltozott a helyzet, a mennyiségi növekedés helyett a minőségi kérdések kerültek előtérbe, így például a rehabilitáció, a környezetvédelem, a társadalmi, gazdasági és környezeti fenntarthatóság kérdései, a klímavédelem. Mindez jelentős hangsúlyeltolódással járt, új szakmák térnyeréséhez vezetett az urbanisztikán belül. Egyre több szociológus, közgazdász, geográfus foglalkozik a települések és térségek problémáival, és hozzájuk más szakmák képviselői is folyamatosan csatlakoznak.

Gyűjteményünk nyitott ezekre a változásokra. A szelekció kritériuma nem a szakmai hovatartozás volt és lesz, hanem a tényleges teljesítmény. Ehhez különféle kritériumokat választottunk: e szerint jelentős munkásságot azok fejtettek ki, akik nagyszámú (több tucat) tervet, vagy/és sikeres tervpályázatot, vagy/és szakmai, illetve tudományos könyvet, publikációt jegyeztek, vagy/és magas presztízsű szakmai díjat kaptak, vagy/és szerepeltek az Urbanisták, illetve a Tizenkét kőműves című TV portré-sorozatokban. Ez a mi „szubjektív” szűrő-rendszerünk.