Arató György

(1952-2021)

építészmérnök, várostervező
főépítész
Főépítészi Életmű-díjas

Szakmai életútja és munkássága

1952-ben született Budapesten. 1978-ban szerezte meg diplomáját a budapesti Műegyetem Építészmérnöki Karán. 1978-1982 között a VÁTI Településtervezési Irodáján tervezőként részt vett Salgótarján és településcsoportja (Nagybátony, Kisterenye), Zánka és településcsoportja (Balatonszepezd, Monoszló, Szentantalfa, Balatoncsicsó, Szentjakabfa, Óbudavár, Tagyon), Somoskőújfalu településrendezési tervének, valamint Salgó vára felújítási tervének kidolgozásában.

1982-től 1990-ig Salgótarján Városi Tanács főépítésze, ahol feladata volt (többek között) a zártkertek rendezésének, valamint a városháza tervezésének és megvalósításának irányítása.

1990-től 1992-ig Budapest XX. kerület Önkormányzatának főépítésze, az Építéshatósági és Fenntartási Osztály vezetője. Legfontosabb feladata az egész kerületre vonatkozó általános rendezési terv kidolgozásának irányítása volt.

1992-2000 között a Fővárosi Önkormányzat Városfejlesztési Ügyosztályának alosztályvezetője, majd a Főépítészi Iroda alosztályvezetője, főépítész-helyettes. Ebben a beosztásában irányította a Fővárosi Szabályozási Keretterv, valamint a Budapesti Városrendezési és Építészeti Keretszabályzat kidolgozását. 1994-ben a főváros kutatási műhelye, a Stúdió Metropolitana Kht. egyik alapítója, majd Felügyelő Bizottságának tagja.

2000-2002 között az IVG Immopark Kft. ingatlanfejlesztő, beruházó cég ügyvezetője, projektmenedzsere, feladata a cég fővárosi fejlesztéseinek előkészítése. 2002-2004 között a Med Project Tervezőiroda vezető településtervezőjeként Budapest XIV. és XVIII. kerületében több szabályozási tervet készített.

2003-tól Budapest XIII. kerület Önkormányzatának főépítésze, 2015-ben történt nyugdíjba vonulásáig, de ezután is vezette a kerületi tervtanács munkáját egészen 2019-ig. Kerületi főépítészi munkásságával meghatározó szerepet vállalt a kerület közterületeinek fejlesztésében, az építészeti értékek megőrzésében, a kortárs építészeti törekvések támogatásában. Egyik kezdeményezője volt 2008-ban a XIII. kerületi Értékvédelmi Támogatás pályázat kiírásának és Építészeti Díjának, melyet 2013-ban alapított a kerület. Munkásságához kötődik számos kerületi tervpályázat kiírása és lebonyolítása (volt Angyalföldi Hőerőmű, Radnóti Miklós Művelődési Központ, a lebontásra ítélt Volga szálló átépítése, az 1897-ben épült Angyalkert óvoda felújítása).

Főépítészként jelentős mértékben járult hozzá a XIII. kerület mai városképi arculatának létrejöttéhez. A Marina part lakópark, a Göncz Árpád városközpont irodaépület-együttes, a Váci út kerületi szakaszán és környezetében, valamint a Kassák Lajos utcában végrehajtott fejlesztések mind magukon viselik főépítészi igényességét, a fejlesztőkkel és a beruházókkal kialakított szakmai együttműködésének eredményeit. Nevéhez köthető a kerület két új sétálóutcájának (Hollán Ernő és Ditrói Mór) kialakítása, a Pozsonyi út déli szakaszának rekonstrukciója és a Ruttkai Éva park létrehozása is. Tevékenysége jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a Kerület sorra nyerte el a különböző ingatlanfejlesztési, közterületalakítási díjakat, köztük 2012-ben a MUT Hild János-díját.

Aktívan részt vett a szakmai közéletben, különböző tisztségeket töltött be a MUT-ban, volt elnökségi tag, felügyelő bizottsági tag, a Budapesti és Pest Megyei Területi Csoport vezetőségének tagja. 1994-2018 között ellátta az ÉTE Településrendezési Szakosztályának titkári feladatait. Ebben a minőségében több vidéki és fővárosi ÉTE rendezvény kezdeményezője, szervezője, előadója volt (építésügyi igazgatási konferencia; a magas-házakkal kapcsolatos ankét; településrendezési tervek bemutatása, szakmai vitája; építési törvény módosítás előkészítése).

Publikációi

  • Az új Országos Építésügyi Szabályzat településrendezési fejezetének (OTESZ) szakmai megalapozása és előkészítése (Meggyesi Tamással és Jámbor Imrével, MUT, 1995)
  • Budapest XIII. kerület védett építészeti értékei (szerk., Muraközi Rékával, Sprint Kiadó, 2013)
  • Kortárs építészeti értékek a XIII. kerület városképében (szerk., Muraközi Rékával, Sprint Kiadó, 2013)

Elismerései

  • Alpár Ignác-díj (2001)
  • Köz Szolgálatáért Érdemjel ezüst fokozat (2008)
  • XIII. Kerületért szakmai díj (2014)
  • Főépítészi Életmű-díj (2015)
  • XIII. kerületi Építészeti díj (2020)
  • Budapestért díj (2020)

Forrás: Építészfórum (2021. 11. 03.); Zábránszkyné Pap Klára: Előterjesztés Főépítészi Életmű díjra

3 írása olvasható a MATARKA-n, 13 munkája található a Lechner Központnál