Barna Gábor

(1932- 1993)

építészmérnök, városépítés-városgazdasági szakmérnök
a MUT főtitkára
Hild- és Pro Régió-díjas

Szakmai életútja/

1932-ben született Debrecenben. A győri Építőipari Technikumban érettségizett, 1951-ben. Építészmérnöki diplomáját 1956-ban szerezte meg a BME Építészmérnöki Kar Városgazdasági tagozatán, majd 1965-ben ugyanitt városépítés-városgazdasági szakmérnöki oklevelet is szerzett. 1956-ban Szolnok Városi Tanácsnál kezdett dolgozni, majd 1957-1959-ig Szolnok Megyei Tanácsnál beosztott mérnök, majd csoportvezető. 1959-60-ig megbízott főmérnök a szolnoki ÉPSZER Vállalatnál. 1960-1966-ig a Szolnok Megyei Tanács Községfejlesztési csoportjának irányító mérnöke, majd 1966-1967-ig az Építési-, Közlekedési és Vízügyi Osztály osztályvezető- helyettes főmérnöke. 1967-1973-ig Szolnok Városi Tanács Műszaki Osztályának osztályvezető főmérnöke. 1973-1976-ig a Debreceni Tervező Vállalat városrendezési szakfőmérnöke. Ebben az időszakban több városrendezési tervet, és metodikai munkát készített, valamint sikerrel vett részt tervpályázatokon is (Orosháza–Gyopárosfürdő, Szarvas–Arborétum környéke, Leninváros központ).

1996-ban a MUT alapító tagja. 1973-ban a Társaság vezetőségi tagjává választották, 1976-1993 között pedig a MUT főtitkára, majd titkárságvezetője volt. Ez alatt a 17 év alatt – élete végéig – tevékenysége szorosan összefonódott a MUT-tal, ezen keresztül a magyar településfejlődéssel. Kiváló szervezőképességének is köszönhetően munkássága kiterjedt a településüggyel foglalkozó szakemberek egymás közti kapcsolatának ápolására, továbbképzésükre, szakmai előadások, konferenciák rendezésére, a magyar városok, települések fejlesztési problémáinak megismerésére és megismertetésére, harmonikus fejlődésük elősegítésére, a magyar urbanisztika nemzetközi kapcsolatainak ápolására. Nagy részben neki köszönhető, hogy főtitkári működésének ideje alatt itthon és világszerte megnőtt a magyar urbanisztika elismertsége, ezen belül a MUT tekintélye. Főtitkári (majd titkárságvezetői) feladatainak ellátása mellett részt vett számos országos jelentőségű kutatási munkában is.

Részt vett az INTA és az IFHP nemzetközi kongresszusain és szemináriumain, felelős szervezője volt az 1985. évi magyarországi IFHP kongresszusnak és több magyarországi nemzetközi rendezvénynek. 1982-től tagja volt a Savaria Nyári Egyetem Tanácsának.

Fontosabb tervezési munkái (1973-1976)

  • Hódmezővásárhely-Hódtó részletes rendezési terve
  • Tiszaörs fürdőtelep részletes rendezési terve
  • Szolnok, Bajcsy-Zsilinszky út beépítési terve
  • Dombrád központ részletes rendezési terve
  • Nyírbéltelek központ részletes rendezési terve
  • Tuzsér-Komoró összevont rendezési terve
  • Kunmadaras egyszerűsített általános rendezési terve
  • Tiszaörs-Tiszaugar általános rendezési terve
  • Hortobágy Nemzeti Park rendezési-fejlesztési tervének metodikája
  • Lassan fejlődő, kis létszámú települések új típusú rendezési-fejlesztési tervének metodikája

Fontosabb kutatási munkái (1976-1992)

  • Részvétel a városépítési törvény előkészítésében (Hörcher Ferencnével és Preisich Gáborral, 1977)
  • A várospolitikai tervezés (Mátyás Jenővel, 1977)
  • A lakosság a településhálózat fejlesztésében és a település fejlesztésében (1981)
  • A településfejlődés irányítása (1983)
  • A településrendezési tervezés hatékonyságának vizsgálata (1987)
  • A területrendezés és az építésügy alapvető kérdéseinek kutatása (Bakai Jolánnal)1991)
  • Az épített környezet alakításáról és fejlesztéséről szóló törvény szakmai megalapozása (Győri Istvánnal, 1992)

Publikációi

  • Szolnok 25 évet bemutató kétkötetes adattár
  • Urbanisztikai Kézikönyv (Bartke Istvánnal, 1987)
  • Városok évkönyve 1987 (főszerkesztő)
  • Több mint 50 írása jelent meg szakmai és más folyóiratokban (Városépítés, Jászkunság, Földrajzi értesítő, Műszaki tervezés, Területrendezés, Településfejlesztés, településtudományi közlemények, Építésügyi szemle), valamint urbanisztikai kiadványokban
  • Szerkesztette a magyar településfejlődés legfontosabb eredményeiről, problémáiról tudósító „Urbanisztika” című havi kiadványt

Elismerései, emlékezete

  • Építőipar Kiváló Dolgozója (1970 és 1975)
  • Munka Érdemrend bronz fokozata (1976)
  • Munka Érdemrend arany fokozata (1983)
  • Hild János emlékérem (1986) – „a településfejlesztésben – az építésigazgatásban, a szakirodalomban és a társadalmi szervezetekben – végzett több évtizedes kimagasló munkájáért”
  • Pro Régió díj (1993)
  • Életműve elismeréseként 2000-ben a MUT Barna Gábor díjat alapított, amellyel a társaság érdekében végzett kiemelkedő, önzetlen munkát végzők részesülhetnek.

Forrás: Barna Gábor önéletrajza, Preisich Gábor megemlékezése, MATARKA, Jászkunság 34/1. sz.

30 írása olvasható a MATARKA-n, 12 munkája található a Lechner Központban