Dr. Bartke István

(1930-2009)

közgazdász, geográfus
a közgazdasági tudományok doktora
címzetes egyetemi tanár
Pro Régió-díjas

Szakmai életútja és munkássága

1930-ban született Budapesten. A Marx Károly Közgazdasági Egyetem Ipar Szakán szerzett közgazdász oklevelet 1957-ben, majd ugyanitt doktorált 1961-ben a „Szocialista ipartelepítés a területi tervezésben” című doktori értekezésével. 1969-ben megszerezte a közgazdaság-tudományok kandidátusa fokozatot „Az iparilag elmaradott területek ipari fejlesztésének főbb közgazdasági kérdései Magyarországon” című disszertációjával, majd 1982-ben a közgazdaság-tudományok doktora fokozatot „A társadalom és a gazdaság területi szerkezetének alapvonásai” című értekezésével.

1948-ban kezdett el dolgozni a Goldberger-gyárban, majd 1949-1950 között a Ganz Vagon és Gépgyárban. 1950-1956 között a Honvédelmi Minisztériumban előadó, 1956-ban főhadnagyi rendfokozattal tartalékállományba helyezték. 1956-1957 között a Beloiannisz és a Ruggyantaárugyár betanított munkása.

Diplomájának megszerzése után a VÁTI-hoz került, ahol közgazdász tervezőként dolgozott 1962-ig, több település iparfejlesztési lehetőségeiről készített tanulmányokat (pl. Miskolc, Sajóbábony, Sátoraljaújhely, Alsózsolca, Bodrogkeresztúr, Kazincbarcika, Tiszapalkonya).

1962-1965 között az Országos Tervhivatal (OT) Távlati Tervezési Főosztály Területfejlesztési Osztályának főelőadója, 1965-1971 között az OT Tervgazdasági Intézetének tudományos munkatársa. 1971-től 1977-ig az ÉVM főosztályvezető-helyettese. 1977-ben visszatért az OT-ba, ahol a Területi és Szociális Kulturális Főosztály Területi Tervezési Osztályának vezetője volt 1979-ig. 1979-1991 között a Pénzügyminisztérium (PM) Gazdaságpolitikai és Tervezési Intézetének minisztériumi főtanácsosa.

1978-ban kezdett el oktatni az ELTE Általános Gazdaságföldrajzi Tanszékén, 1981-ben címzetes egyetemi docenssé, majd 1985-ben címzetes egyetemi tanárrá nevezték ki. Nyugdíjazását követően a tanszék tudományos tanácsadója volt (1992-2003), de még ezután is folytatott oktatói tevékenységet.

Magyarországon elsőként alkalmazta a rendszerelméleti megközelítést a gazdaság és a társadalom átfogó területi szerkezetének vizsgálatára és rendszerezésére. Részt vett a magyarországi közép- és hosszú távú területfejlesztési tervek kidolgozásában, az ipari beruházások telepítésének előkészítésében (1962-től). Jelentős szerepet vállalt a magyarországi területfejlesztési kutatások szervezésében és irányításában.

Az MTA Településtudományi Bizottság tagja 1973-tól, elnöke 1997-2002 között. Az MTA Ipargazdasági Bizottság tagja 1976-tól 1980-ig, a Regionális Tudományos Bizottság elnöke 1980-1990 között. A Hosszú Távú Népgazdasági Tervezés Területi Bizottságának tagja 1968-1972 között. Ezen kívül tagja volt a Magyar Közgazdasági Társaságnak, a MUT-nak, valamint az International Regional Science Association-nek.

Publikációi

Könyvek, könyvfejezetek, egyetemi jegyzetek

  • Ipar és település (Mérnöki Továbbképző Intézet, 1961)
  • Ipari kérdések a regionális tervezésben (Mérnöki Továbbképző Intézet, 1962)
  • Területi tervezés, tanácsi tervezés (társszerzőkkel, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1972)
  • Az ipartelepítés hosszú távú területi modellje (Bora Gyulával és Illés Ivánnal, 1973)
  • Területfejlesztés a szocialista országokban (társszerzőkkel, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Kossuth Könyvkiadó, 1975)
  • A területfejlesztési politika Magyarországon (szerk., Akadémia Kiadó, 1985)
  • A társadalom és a gazdaság területi szerkezetének alapvonásai (Akadémiai Kiadó, 1989)
  • A regionális szerkezeti válság főbb tényezői (MTA RKK, 1992)
  • A gazdaság és a térszerkezet (In: Fejezetek a regionális gazdaságtan tanulmányozásához, MTA RKK, 1994)
  • Területfejlesztés (szerk., ELTE Eötvös Kiadó, 1995)
  • Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza (társszerzőkkel, ELTE Eötvös Kiadó, 1996)
  • Social Driving Forces and State Regulation of Regional Economic Development (Papers in Regional Science, 1997)
  • Telephelyelméletek (Illés Ivánnal, ELTE Eötvös Kiadó, 1997)
  • Egyensúlyi modellezés kistérségek fejlesztésének megalapozásához (társszerzőkkel, ELTE Eötvös Kiadó, 2004)

Folyóiratok

  • Területi egységek iparfejlettségi fokának meghatározása (Közgazdasági szemle, 1967)
  • A termelékenység és a hatékonyság területi különbségei az iparban (Közgazdasági szemle, 1968)
  • Számítási módszerek az ipar ágazati hatékonyságának méréséhez (Közgazdasági szemle, 1970)
  • A területfejlesztési politika fő céljai és a területfejlesztés tervezésének rendszere Magyarországon (Területi statisztika, 1975)
  • A területi hatékonyság fokozásának feladatai (Területi statisztika, 1977)
  • Az 1970-es évtized területfejlesztésének értékelése (Földrajzi közlemények, 1982)
  • Az ágazat- és területfejlesztés kapcsolatának változásai (Közgazdasági szemle 1979)
  • A gazdaság területi szerkezetének átalakulásáról (Gazdaság, 1979)
  • Az ipartelepítési kutatások főbb irányzatai (Földrajzi közlemények, 1981)
  • A területi tervezés időszerű feladatai (Közgazdasági szemle, 1983)
  • Terület- és településfejlesztési stratégia Magyarországon (Közgazdasági szemle, 1986)
  • A területi hatékonyság és jövedelemtermelő képesség változásának számítása az iparban (Tér és társadalom, 1987)
  • Az ipar területi hatékonyságának változási irányai (Közgazdasági szemle, 1987)
  • A területfejlesztés irányításának elvi kérdései (Településtudományi közlemények, 1988)
  • A városodási folyamat jellege és néhány tényezője Magyarországon (GTI közlemények, 1991)
  • A területi (gazdasági) fejlődés társadalmi hajtóerői és állami szabályozása (Tér és társadalom, 1994)
  • A települések és a fenntartható fejlődés (Magyar tudomány, 1996)
  • A globalizáció regionális vetületei: A területi kutatások újabb szférái (Tér és társadalom, 1999)
  • A területi egyensúlyok (Tér és társadalom, 2001)
  • Területi egyensúlyi viszonyok vizsgálata három kistérség példáján (társszerzőkkel, Tér és társadalom, 2003)
  • A területi egyensúlyok változása 1997 és 2002 között (Tér és társadalom, 2006)

Elismerései

  • Munka Érdemrend bronz fokozata (1969)
  • A Tudomány Mécsese Díj (2004)
  • Pro Régió Díj (2007)

Forrás: nevpont.hu, 2013 (szerző: Kozák Péter); matarka; Lechner Központ, ELTE TTK TGF nekrológja (Szabó Szabolcs)

56 írása olvasható a MATARKA-n, 30 munkája található a Lechner Központnál