Szakmai életútja

Jómódú székely főnemes, primor családban született. Nagyapja, görgényszentimrei és sámsondi primor Berzenczey László az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban kormánybiztos, utazó, őshazakutató. Édesapja katonatiszt. Iskolái elvégzése után a Királyi József Műegyetemen folytatta tanulmányait, ahol 1902-ben szerzett építészmérnöki oklevelet. Először Budapesten helyezkedett el Czigler Győző mérnöki irodájában, ahonnan a Kassa-Oderbergi vasúti igazgatóságra került. 1904 decemberében Zenta város főmérnökévé (főépítészévé) választották. Zentán töltött évei alatt tagja volt a Zenta Vidéki Takarékpénztár választmányának, feleségével együtt létrehozták a Berzenczey-Mihálkovits Alapítványt, amellyel a Zentai Gimnázium diákjait támogatták.

Az I. világháború után családjával Szegedre költözött, ahol 1918-ban városi főmérnökké választották, amely tisztséget haláláig viselte. 1922-ben műszaki főtanácsossá nevezték ki. Főmérnöki működésének idejére estek Szeged harmadik korszakának legnagyobb építkezései, így ő irányította a Szegedi Klinikák és a szegedi Dóm tér építését (melynek során közvetlen munkatársa volt Klebersberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszternek). A Ligetfürdő építését 1930-ban vetette fel (a terveket Hajós Alfréd készítette). Működése alatt épült ki Szeged új úthálózata, számos fontos városrendezési tervet dolgozott ki.

Közéleti szerepet is vállalt. 1928-tól az Alföldi Művészek Egyesületének, 1929-1937 között a Városi Mérnökök Országos Szövetségének elnöke, 1933-tól az Országos Középítési Tanács tagja.

Jelentősebb tervei

• Zentai Gimnázium átépítésének terve (1906-1908), amellyel 1908-ban a londoni világkiállításon aranyérmet nyert
• Zenta, Szent István-plébániapalota (1907-1909)
• Zenta, Páduai Szent Antal-templom (1909-1910)
• Zenta főterének átalakítása (a téren álló templom leégését követően,1911)

Publikációi

1931-től szerkesztője a Szegedi Szemle című városfejlesztési hetilapnak, majd 1932-től főmunkatársa a Városkultúra című városfejlesztési folyóiratnak (a Szegedi Szemle utódjának). Mindkét orgánumban számos cikke, valamint előadásainak anyaga jelent meg. Szerzője a Magyar Vidéki Városok Kulturális Szövetsége és a Városi Mérnökök Országos Szövetsége által, 1931-ben kiadott, „A városépítés időszerű kérdései 1. könyv A városi mérnökök tanulmányúti beszámolója a Berlini Építésügyi Kiállításról. A városépítésügyi törvényalkotás” című könyvnek.

Forrás: wikipedia; MATARKA

64 írása olvasható a MATARKA-n, 1 munkája található a Lechner Központban