Szakmai életútja és munkássága

1948-ban született Budapesten. 1972-ben szerezte táj- és kertépítész diplomáját a budapesti Kertészeti Egyetemen. Azt követően az egyetemen – illetve annak jogutódjain: Szent István Egyetem, Budapesti Corvinus Egyetem – dolgozott oktatóként, 2000-től egyetemi tanár. 1992-ben alapította a Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszéket, annak vezetője volt 2013-ban történt nyugdíjazásáig. 1992-2007 között a Tájépítészeti Kar dékánhelyettese volt.

1976-ban a Kertészeti Egyetemen tájépítészet szakterületen, majd 1984-ben a BME-n városépítés-regionális tervezés szakterületen doktori címet szerzett. 1984-ben kandidátusi tudományos fokozatot [CSc] szerzett az MTA-n, 1999-ben habilitált a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen. A Magyar Építész Kamarának megalakulásától tagja. 1984 óta tagja a Magyar Urbanisztikai Társaságnak. 2014-től tagja az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottságának.

A Tájrendezés, a Tájvédelem, a Tájrehabilitáció, a Térségi tájtervezés, a Természetvédelmi tervezés és a Környezetvédelem tantárgyakat oktatta a tájépítészmérnöki szakon. Négy egyetemi jegyzetet írt. Meghívott előadóként, illetve tantárgyfelelősként előadásokat tartott a BME főépítészi szakmérnöki szakon és sok éven keresztül a Debreceni Egyetem TTK geográfus szakon. A Tájépítészeti Karon húsz évig irányította a „Tájvédelem és tájrehabilitáció” szakirányos képzést. Részt vett a „Tájépítészet” doktorképzési program kidolgozásában és a képzés bevezetésében. 10 sikeresen megvédett kandidátusi, illetve PhD disszertáció témavezetője volt. Kidolgozta a települési és a térségi szintű tájtervezés oktatásának tematikáját.

Elsőként foglalkozott a táj-terhelhetőség vizsgálata, valamint az egyedi tájértékek felmérése módszertanának kidolgozásával. Elméleti illetve tervezés-módszertani tanulmányokat készített a tájtervezés és a környezetvédelmi tervezés témakörében. Az utóbbi években főként az örökségvédelmet hangsúlyozó és megalapozó tájtörténeti és településtörténeti témájú kutatásokat folytatott és publikációkat jelentetett meg.

Három alkalommal volt társszerzője első díjat nyert pályamunkának településrendezési témájú országos nyilvános építészeti tervpályázaton (Fiala Istvánnal). További 15 tervpályázaton volt társszerzője egyéb díjat, illetve megvételt kapott munkának. Részben irányító, részben szakági tervezőként elsősorban térségi- és településrendezési terveket készített, de amellett tanulmányterveket, tájrendezési kiviteli terveket és természetvédelmi kezelési terveket is készített.

Jelentősebb tervezési munkái

Területrendezési tervek

• Zempléni Tájvédelmi Körzet és Térsége regionális és tájrendezési terve (1988-1995)
• Duna Nemzeti Park és térsége regionális tájrendezési terve (vizsgálat, 1993)
• Velencei-tó – Vértes kiemelt térség területrendezési terve (szakági munkarészek, VÁTI altervezőjeként, 1997)
• Velencei-tó – Vértes üdülőkörzet területrendezési terve (szakági munkarészek, VÁTI altervezőjeként, 1998)
• Zempléni Tájvédelmi Körzet és Térsége területrendezési terve (1999)

Településrendezési tervek

34 település fejlesztési koncepciójának, szerkezeti és szabályozási tervének készítésében vett részt szakági tervezőként. Közülük a fontosabbak:

• Komárom településcsoport általános rendezési terve (Óvári Mariannal, 1979)
• Balatonszárszó-Balatonszemes településcsoport általános rendezési terve (Molnár Attilával, 1983)
• Heves településcsoport általános rendezési terve (Fiala Istvánnal, 1985)
• Szeged, Algyő településrendezési terve (Molnár Attilával, 1996, 1999)
• 15 Pest megyei település (Üllő, Monor, stb.) fejlesztési és rendezési terve (Gajdos Istvánnal, 2001-2005)

Fontosabb publikációi

Publikációs listája 86 tételt tartalmaz a Magyar Tudományos Művek Tárában.

Könyvek, könyvrészletek, egyetemi jegyzetek

• Tájrehabilitáció (egyetemi jegyzet, Kincses Krisztinával, KÉE, 1999)
• Természetvédelem – védett területek tervezése (egyetemi jegyzet, BKÁE, 2004)
• Felhagyott és helyreállított külszíni bányák szerepe a tájkarakterben (in: Tájökológiai kutatások, MTA FKI, Módosné Bugyi Ildikóval, 2010)
• A települések antropogén geomorfológiai sajátosságai (könyvrészlet in: Antropogén geomorfológia, Debrecen, 2006)
• Urban Development and Anthropogenic Geomorphology (in: Anthropogenic Geomorphology, Springer, 2010)
• Tájvédelmi célú tájkarakter elemzések rurális tájban (könyvrészlet in: Táj – érték, lépték, változás, GeoLitera, 2012)
• Tájrehabilitáció (könyvrészlet in: Magyarország Nemzeti Atlasza, MTA, 2018)
• Mikoviny Sámuel az építész és tájalakító (ÉTK, 2019)

Szakcikkek

Írásai megjelentek hazai és külföldi szakmai folyóiratokban (Zöldfelületgazdálkodás, Településfejlesztés, Városépítés, Környezet és fejlődés, Anthos, ÖKO, Tájökológiai Lapok, The Problems of Landscape Ecology, 4D, Tájvédelmi Füzetek, Catastrum, Hidrológiai Közlöny, Geodézia és Kartográfia) továbbá konferencia kiadványokban. Válogatás az utóbbi évek írásaiból:

• Tájvédelmi szabályozás a településrendezési tervezésben (in: Tájkutatás-tájökológia, konferencia kiadvány, Meridián Alapítvány, 2008)
• Települési tájkarakter elemzés nógrádi települések példáján (Módosné Bugyi Ildikóval, konferencia kiadvány, BCE, 2009)
• Landscape character assesment in rural landscapes (Dublinszky-Boda Brigittával, The Problems of Landscape Ecology, 2011)
• Őrhegyek az észak-magyarországi tájban (konferencia kiadvány, 2016)
• Szakrális elemek jászsági kataszteri térképeken (Catastrum, 2018)
• Mikoviny Sámuel esztergomi utcafelmérése és csapadékvíz-elvezetési javaslata (Deák Antal Andrással, Geodézia és Kartográfia, 2020)
• Budapest-Budaörs határvonala és határjelei (Catastrum, 2020)

Elismerései

• Magyar Felsőoktatásért Emlékplakett (2002)
• Egyetemért Emlékérem (Budapesti Corvinus Egyetem, 2004)
• Pro Régió-díj (2007)
• Ormos Imre Emlékérem (2014)
• Magyar Érdemrend Lovagkeresztje (2014)

Forrás: Cs. P. önéletrajza

18 írása olvasható a MATARKA-n; 32 munkája található a Lechner Központnál