Szakmai életútja

1921-ben született Fenyvesvölgyön, Kárpátalján. Beregszászon nevelkedett, de felsőfokú tanulmányait már a budapesti Műegyetemen kezdte, amelyet a világháború miatt meg kellett szakítania. 1946-1948-ig a nyírségi földosztás műszaki munkáiban vett részt. 1948-1950-ig az ÉVM Városrendezési Főosztálya által szervezett Területrendezési Intézet, majd a Mezőterv, később a Lakóterv munkatársa. 1950-ben kerül a VÁTI-hoz, ahol később osztályvezető lett. Közben, 1951-ben megszerezte építészmérnöki diplomáját. A VÁTI-ban készítette el a pécsi Uránváros rendezési tervét, amely további életét meghatározta. 1953-1955 között a BME Városrendezési Tanszékén tanársegéd. 1956-ban a VÁTI Munkástanácsa elnökségi tagja, ezért rövid időre letartóztatják.

1958-ban az ÉVM Pécsre, a Pécsi Tervező Vállalathoz helyezte át egy városrendezési részleg megszervezésére, melynek 1975-ig – betegsége miatti kényszerű nyugdíjba vonulásáig –vezető tervezője volt. Pécsett jelentős szakmai-társadalmi tevékenységet fejtett ki. 1972-1985 között az MTA Pécsi Bizottsága Környezetvédelmi és Urbanisztikai Szakbizottsága elnöke, 1996-tól a Kárpátaljai Magyarok Pécsi Egyesülete elnöke és a Magyarok Világszövetsége Baranya megyei Szervezete választmányi tagja, 1990-től a Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület tagja volt.

Több, mint 20 városrendezési tervpályázaton vett részt sikeresen (Dunaújváros ÉNY-i városrész, Hódmezővásárhely-Hódtói terület, Pécs-városközpont, Kaposvár-városközpont, Debrecen-városközpont, Pécs-Siklósi városrész).

Főbb munkái

• Több „tanyaközség általános munkaterve (Dóc, Fehértó, Szentkirály, Terem, Tiborszállás, 1950)
• Petőfibánya, 200 lakás beépítési terve és módosított részletes rendezési terve (1953-1954)
• Tatabánya, Főtér részletes rendezési terve (Lux Kálmánnal, 1952)
• Székesfehérvár, Vörösmarty-tér részletes rendezési terve (1955)
• Pécs, Déli városrész rendezési terve (Brenner Jánossal és Heim Ernővel, 1955)
• Pécs, Uránváros (Új-Mecsekalja) rendezési terve (Fodor Lászlóval, 1955-1956)
• Szentlőrinc egyszerűsített általános rendezési terve (1959)
• Harkány üdülőtelep részletes rendezési terve (1959)
• Pécsvárad egyszerűsített általános rendezési terve (1959)
• Kaposvár, Béke-Füredi úti városrész részletes rendezési terve
• Komló, Szilvási városrész részletes rendezési terve
• Mohács-Újváros részletes rendezési terve (1964)
• Hódmezővásárhely, Hódtói terület részletes rendezési terve (1977)
• Pécs általános rendezési terve, és több terület részletes rendezési terve (Szigeti városrész, Megyeri városrész, Kodály úti beépítés, Siklósi városrész, Makár-oldal, Mecsekoldal, kertváros OTP mintalakótelep, 1961-1972)

Díjazott tervpályázatai

• Oroszlány városközpont (Lux Kálmánnal, 1954)
• Székesfehérvár, Dózsa György tér és környéke, II. díj (Bálint Jánossal, 1959)
• Sztálinváros „Római tábor” városrész, II. díj (társtervezőkkel,1960)
• Szeged északi városrész, III. díj (Bálint Jánossal, 1960)
• Pécs városközpont, II. díj (1964)
• Debrecen városközpont, III. díj (1966)
• Kaposvár városközpont (1970)
• Kaposvár új közigazgatási központja, III. díj (Tillai Ernővel és Szigetvári Jánossal, 1970)
• Simontornya várkörnyék, különdíj (társtervezőkkel, 1972)
• Dunaújváros északnyugati városrész, I. díj (1973)
• Hódmezővásárhely, Hódtó városrész, I. díj (1974)

Publikációi

Több, mint 30 írása jelent meg különböző szaklapokban (Városépítés, Magyar Építőművészet, Természettudományi közlöny, Műszaki tervezés, területrendezés, Magyar építőipar).

Elismerései, emlékezete

• Ybl Miklós-díj (megosztva Fodor Lászlóval, 1960) – „a pécsi Uránváros városrendezési terveiért, illetve lakó- és középületterveiért”
• Városháza emlékérem
• Építőipar kiváló dolgozója
• Pécsett, az Uránvárosban emléktáblát állítottak tiszteletére (2018)

Forrás: koos.hu (Koós Miklós); Évek, művek életek, Modern Építészeti Lexikon; MATARKA, Lechner Központ

16 írása olvasható a MATARKA-n, 32 munkája található a Lechner Központban