Szakmai életútja

1930-ban született Budapesten. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett közgazdász diplomát, majd oktatott is az intézményben 1957-ig. 1955-1960 között a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Kutatócsoportjának (1967-től Kutatóintézetének) munkatársa, ahol különböző beosztásokban dolgozott 1983-ig (osztályvezető, tudományos főmunkatárs, 1962-1972 között az intézet helyettes igazgatója). 1984-1992-ig az MTA Regionális Kutatások Központja főigazgatója, majd, 1991-től kutatóprofesszora.

Intézeti állásai mellett több egyetemen oktatott: 1962-1969 között a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen, 1972-1974 között a Montpellier-i Egyetemen (Franciaország), 1985-1990 között a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen, majd 1990-től az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen. Az egyetemről 2001-ben, az intézettől 2008-ban vonult nyugdíjba.

1962-ben szerezte meg a földrajztudományok kandidátusa címet, 1975-ben megvédte akadémiai doktori értekezését. 1982-ben az MTA levelező, 1990-ben pedig rendes tagjává választották. 1999-2002-ig az MTA alelnöki posztját töltötte be. A Magyar Regionális Tudományi Társaság alapító tagja volt. 1984-1992 között a Nemzetközi Földrajzi Unió (IGU) alelnöke. 1982-től a Société Géographique, 1983-tól a Royal Geographical Society tiszteletbeli tagja. 1994-1997 között az Országos Környezetvédelmi Bizottság tagja, 1995-1998 között az Országos Területfejlesztési Tanács tagja, 1998-1999-ben az Országos Tudományos Kutatási Alap alelnöke volt. 1998-2002 között a Magyar UNESCO-Bizottság elnöke. 1999-ben a londoni székhelyű Európai Akadémia is felvette soraiba. Egy tucat külföldi szakmai- tudományos társaság, de a CEU kormányzótanácsának is tagja volt. 1996-tól 1999-ig az MTA tudományos szakfolyóirata, a Magyar Tudomány főszerkesztője, a Tér és Társadalom folyóirat szerkesztőbizottságának pedig elnöke volt.

Tudományos munkásságának eredményeit számos könyvben, önálló kiadványokban, tankönyvekben, egyetemi jegyzetekben, oktatási anyagokban tette közzé. Könyvfejezeteinek, tanulmányainak, tudományos cikkeinek száma többszászra tehető. Számos munkája idegen nyelveken (angol, francia, orosz) is megjelent. Teljes publikációs és hivatkozásjegyzéke 687 elemet tartalmaz.

Legjelentősebb művei

• A mezőgazdasági körzetek kutatásának új módszeréről (1957)
• A magyar mezőgazdaság termelési körzetei (Bernát Tivadarral, 1961)
• Az állattenyésztés földrajza (1964)
• A Délkelet-Alföld mezőgazdasági földrajza (1964)
• A föld mezőgazdasága (1965)
• A mezőgazdaság földrajzi típusai Magyarországon (1965)
• Lengyelország földrajza (1967)
• A természeti erőforrások hatása a népgazdaság területi differenciálódására (1968)
• A mezőgazdasági földhasznosítás térképezése (1968)
• Farmok és farmerek, Az amerikai mezőgazdaság (1970)
• Hungary: An Economic Geography Boulder (1976)
• A magyar mezőgazdaság területi problémái (Bernát Tivadarral, 1977)
• Kelet-Közép-Európa gazdaságföldrajza (1978)
• Falvaink sorsa (1980)
• Földrajz és társadalom. Tanulmányok (1983)
• Az urbanizációs ciklus és a magyar településhálózat átalakulása. Akadémiai székfoglaló, 1982. (1984)
• A városnövekedés szakaszai (1988)
• Budapest – A Central European Capital (Szirmai Viktóriával, 1992)
• Regionális folyamatok Magyarországon (1996)
• Social Change and Urban Restructuring in Central Europe (1998)
• Városi világ – városfejlődés a globalizáció korában (2003)

Elismerései, emlékezete

• Akadémiai Díj (1961)
• Kőrösi Csoma-érem (1986)
• Trefort Ágoston-díj (1994)
• Pro Régió-díj (1995)
• Széchenyi-díj (1998) – A hazai és a nemzetközi regionális kutatások területén elért kiemelkedő, iskolateremtő tudományos munkásságáért. Tudományos megállapításai alapjául szolgáltak az új magyar területi politika kialakításához.
• A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2004)
• Hazám díj (2007)
• Pro Renovanda Cultura Alapítványi Fődíj (2008)
• Hild János-díj (2009) – „a regionális tudomány fejlesztéséért és oktatásáért”
• A gödöllői Szent István Egyetem Regionális Tudományok Doktori Iskolája Enyedi György nevét viseli
• Emlékét gondozza a róla elnevezett Enyedi György Regionális Tudományi Alapítvány

Források: Wikipedia; www. rkk.hu; E.Gy. tudományos életrajza (Regionális Kutatások Intézete)