Farkas Gabriella

(1949-2013)

építészmérnök, várostervező
környezetvédő aktivista

Szakmai életútja

1949-ben született Budapesten. 1967-ben kezdte meg tanulmányait a BME Építészmérnöki Karán, diplomáját a Városépítés tanszéken szerezte meg 1972-ben.

Végzés után a VÁTI Regionális Tervezési Irodájára került. Tervező gyakornok, majd segédtervező, 1976-tól tervezői beosztásban dolgozik. Itt több általános rendezési tervhez készítette el a regionális összefüggések vizsgálatát. 1978-ban átkerült a Településrendezési Irodára, ahol 1979-től vezető tervezőként jelentős tervezési munkák készítését irányította (Miskolc, Székesfehérvár, Mosonmagyaróvár).

Tevékenysége a regionális léptékű területi tervezésben történő részvételtől az általános rendezési terveken keresztül a részletes rendezési tervekig terjedt. Ennek során dolgozta ki a településrendezési diagnózis módszerét, amely a később általánossá váló Swot-analízis előfutárjának is tekinthető. E módszer alkalmazásával gyakran olyan eredményekre jutott, amelyek szembe kerültek a hagyományos felfogással. Ezért szakmailag magasra értékelt tervei elfogadtatása sokszor nem volt könnyű, folyamatosan harcolnia kellett a meggyőződéséért.

1984-1992 között az Ybl Miklós Főiskola Településmérnöki Tanszékének oktatója volt, de közben nem hagyta el a településrendezési tervezést sem, munkájába bevonta hallgatóit is.

Mosonmagyaróvárral foglalkozva kezdte elemezni a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer környezeti hatásait, elsősorban a Szigetköz vonatkozásában. Bekapcsolódott az 1984-ben megalakult Duna Kör és a hozzá kapcsolódó különböző szervezetek munkájába, ahol a környezet védelmének szakmai megalapozásán dolgozott, egészen 1994-ig. “A Duna jövője a Szigetköz térségében” című munkájában (1984-1992) foglalta össze szakmai elveit a térség problémáival kapcsolatban. Munkáiban egyre erőteljesebben jelenik meg az ökológiai szemlélet. A környezetvédelem elkötelezett harcosává vált, számos szakmai anyagokat készített különböző környezet- és városvédő egyesületek, alapítványok részére.

1993-ban az “Óbudai Környezetvédelmi Koalíció” alternatív terv kidolgozását határozta el az Óbudai Hajógyári Sziget hasznosítására. A Duna Kör elvállalta a feladatot, melynek megbízására dolgozta ki az “Ökosziget” koncepciót (Droppa Györggyel). Ebben a munkában együttesen jelenik meg a VÁTI-ban kialakított diagnózis módszere, és „A Duna jövője a Szigetköz térségében” című munkájában kiérlelt ökológia-tervező szemlélete.

1994-ben csatlakozik a Gyűrűfűn – az 1970-es években kiürült és megszűnt településen – megalakult Gyűrűfű Alapítványhoz, amely a település felélesztését tűzte ki célul, ökofaluként. Itt 1995-1996-ban elkészíti a település rendezési tervét, majd elhagyja az alapítványt, és a település „kapujába”, Dinnyeberkibe, egy vályogházba költözik. Élete hátralévő éveiben az ökológiai elvei szerint, természetes anyagokkal, a ház felújításán dolgozik, közben magántervezést is folytat.

Munkássága

VÁTI (1975-1988)

  • Zalaszentgrót regionális összefüggések vizsgálata (1975)
  • Siófok regionális összefüggések vizsgálata (1977)
  • Székesfehérvár, általános rendezési és szabályozási terve (1977)
  • A Recski rézkombinát és a hozzá kapcsolódó vegyipari üzemek telepítési tanulmányterve (VÁTI Nívódíj, 1978)
  • Eger középfokú vonzáskörzetének területrendezési terve és városépítési koncepciója (1978)
  • Székesfehérvár és településcsoportja általános rendezési terve és városépítési koncepciója (VÁTI Nívódíj, 1980)
  • Székesfehérvár, Lenin lakónegyed III. ütem területelőkészítési programja (1980)
  • Székesfehérvár, Lövölde utca és környéke részletes rendezési terve (1980)
  • Miskolc és településcsoportja általános rendezési terve, városépítési koncepció (1978-1981)
  • Szolnok, Tiszaparti városrész részletes rendezési terve (1981)
  • Gárdony, termálközpont és környéke részletes rendezési terve (1981)
  • Az intenzív gazdaságfejlesztési elveknek megfelelő településtervezés rendszere, folyamata (tanulmány, 1982)
  • Székesfehérvár általános rendezési terve (1983-1984)
  • Mosonmagyaróvár és településcsoportja (12 település) általános rendezési terve és városépítési koncepciója (1983-1984)
  • Ajánlások a műszaki nyilvántartás korszerűsítésére (tanulmány, 1984)
  • Mosonmagyaróvár település általános rendezési terve (1988)

Duna Kör, Kelet-európai Környezeti Kutatások Alapítvány (ISTER, 1984-1994)

  • A Duna jövője a Szigetköz térségében, Vizsgálati összefoglaló és koncepció-vázlat (Kiadvány, 1984-1992)
  • Ökosziget (Kiadvány, 1993-1994)

POLI-Stúdió Kft. (Polinszky Tiborral, 1990-1994)

  • Bp. III. Goldberger Textilművek két tömbjének hasznosítási tanulmányterve és rendezési terve
  • Bp. III. volt szovjet laktanya területének részletes rendezési terve
  • Bp. VI. Bajcsy Zsilinszky utca – Lázár utca – Dalszínház utca – Révay utca által határolt tömb rehabilitációs rendezési terve
  • Bp. VI. Szondi utca – Rippl Rónai utca – Lendvay utca – Munkácsy Mihály utca által határolt tömb rehabilitációs rendezési terve
  • Bp. XII. Nemzetközi Pető Intézet elhelyezésének részletes rendezési terve
  • Bp. XII. Moha utca és környéke részletes rendezési terve
  • Bp. XXII. Duna utca és Hajó utca környéke részletes rendezési terve
  • Székesfehérvár Felsőváros részletes rendezési terve
  • Déli Autópálya (DAP) területfejlesztés

Gyűrűfű Alapítvány (1995-1996)

  • Ibafa község gyűrűfűi külterületének részletes rendezési terve

Elismerései

  • Székesfehérvárért díj (1982)

Forrás: Polinszky Tibor megemlékezése; Lechner Központ

2 írása olvasható a MATARKA-n, 22 munkája található a Lechner Központnál