Szakmai életútja

1926-ban született Győrött. A győri Czuczor Gergely Gimnáziumban érettségizett 1944-ben, majd a BME Építészmérnöki Karán diplomázott 1950-ben. A MÉSZ mesteriskoláját 1955-1958 között végezte el.

Diplomájának megszerzése után egy évig építésvezető-helyettesként dolgozott a Győri Magasépítő Vállalatnál, majd 1951-ben a Győri Tervező Vállalathoz került. Első munkái műemléki helyreállítások voltak, de 1953-tól már városrendezési terveket is készített. 1957-1965 között irodavezető is volt. Az ÉM 1957-ben kinevezte városrendezési szakvéleményezőnek, így az általános rendezési tervek felelős tervezője lett.

1967-től városrendezési szakfőmérnök. 1965-1969-ig Győr-Sopron és Vas megye területi főépítésze, 1969-1973-ig Győr Város főépítésze. Két ciklusban volt tagja a Városi Tanácsnak (1963-1971), az Építési és Városfejlesztési Állandó Bizottság elnöke volt. 1986-ban ismét felkérték a városi főépítészi feladatok ellátására. A Győri Városszépítő Egyesület alelnöke volt 1982-1990-ig.

Főbb városrendezési tervei

• Győr általános rendezési terve (1958-1960)
• Győr belváros részletes rendezési terve (1960)
• Győr, Bartók Béla úti blokkos beépítés (1961-1965)
• Győr, Adyváros részletes rendezési terve (1967)
• Győr, József Attila lakótelep beépítési terve
• Balatonarács, népi építészeti együttesének felhasználási javaslata (1969)
• Lébénymiklós összevont rendezési terve (1976)
• Győrszemere összevont rendezési terve (1977)
• Győr településcsoportjának (Győr, Ménfőcsanak, Gyirmót, Győrújbarát, Nyúl, Kisbajcs, Nagybajcs, Vámosszabadi, Vének, Győrszentiván, Gönyű, Abda, Öttevény, Börcs, Kunsziget, Győrújfalu, Győrzámoly, Győrladamér, Dunaszeg, Dunaszentpál) általános rendezési terve (1976-1983)
• Győrújbarát, Nyúl települések összevont rendezési terve (1980)
• Bős (Gabcikovo) – Nagymaros vízlépcső területfejlesztési koncepció (1985)
• Szigetköz térségi rendezési terve (1986)

Főbb épülettervei (Győr)

• Apátúr ház műemléki helyreállítása, Széchenyi tér 5. (1953-1954)
• Magyar Ispita műemléki helyreállítása, Rákóczi utca 6.
• Álmos utcai középmagas ház, Bacsó Béla utca 29. (1959-1960)
• 92 lakásos lakóépület, Szent István út 41-43. (Csapó Györggyel, 1956-1966)
• „Nyolcemeletes” lakó és irodaépület, Szent István út – Czuczor Gergely utca (Láng Jánossal, 1962-1964)
• Hild József Építőipari Technikum (1958-1962)
• ÉDÁSZ-székház (Láng Jánossal, 1960-1962)
• Megyei Tanács és Megyei Vízügyi Igazgatóság székháza, Árpád u. 32. (Cserhalmy Józseffel, 1968-1971)
• Termálfürdő I. üteme (Simányi Frigyessel, 1965)
• Rába szálló rekonstrukciója és bővítése (Jáky Györggyel, 1966)

Publikációi

• Győr képeskönyv (1971)
• A győri városközpont építésének története (in: Győri tanulmányok 1974/2)
• Győr – Városépítés és városrendezés 1945 és 1968 között (posztumusz kiadás 2011)

A fentieken túlmenően több írása jelent meg szakmai folyóiratokban (Magyar építőipar, Műemlékvédelem, Magyar építőművészet, Városépítés, Műszaki tervezés, Győri tanulmányok), amelyek Győr városrendezési, városépítészeti, műemléki kérdéseivel, valamint tervezett épületeinek ismertetésével foglalkoznak.

Elismerései

• Ybl Miklós-díj (1962) – „Győr városépítészeti kialakításában kifejtett eredményes munkásságáért, a műemlékvédelmi feladatok kulturált megoldásáért és a Győr, Álmos utcai középmagas ház tervéért”
• Pro Urbe Győr (1971) – „Győr városfejlesztése érdekében kifejtett áldozatos és eredményes munkásságáért”

Forrás: Modern Győr (moderngyor.com); Évek, művek, alkotók; Modern építészeti lexikon; Győr – Városépítés és városrendezés 1945 és 1968 között (2011); Lechner Központ

15 írása olvasható a MATARKA-n, 23 munkája található munkája található a Lechner Központnál