Dr. Gajdos István

(1951- )

építészmérnök, várostervező
egyetemi oktató

Szakmai életútja

1951-ben született Monoron. Már az egyetem előtt eldöntötte, hogy érdeklődésének leginkább megfelelő szakterület a városépítészet, így 1975-ben a BME Városépítési Tanszéken diplomázott. 1975-1977 között a Városépítési Tanszéken tudományos ösztöndíjasként dolgozott és tanított. 1977-től egyetemi tanársegéd, majd 1985-től egyetemi adjunk­tus­ lett a tanszéken. 1985-ben szerezte meg egyetemi doktori címét „A lakásépítési területek kiválasztása Budapest példáján” című értekezésével. Adjunktusi kinevezése után oktatói munkája már a tanszék teljes okta­tási tevékenységére kiterjedt. 1990-től a gyakorlatvezetés, komplex- és diploma­tervezés mellett a III. évfolyam előadásainak megtar­tásában, a kiegészítő képzés Városépítés című tárgyának fele­lőseként a tárgy felépítésében és előadásában egyaránt részt vett.

1993-tól főállásban az általa alapított A.D.U. Építész Iroda Kft ügyvezetője, mellette az Urbanisztikai Intézetben óraadó, valamint néhány évig óraadó az ELTE Társadalom és Gazdaságföldrajzi Tanszékén. 2007-2016-ig a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar mestertanáraként tartott előadásokat és vezetett gyakorlatokat.

Tagja a MUT-nak (1997-től), a MÉK-nek és a MÉSZ-nek. 1997-ben részt vett a MÉK Terület- és Településrendezési Tagozatának szervezésében, majd annak megalakulása után 2010-ig a vezetőség tagja volt. A Budapesti Építész Kamara küldötte volt 1997-2020-ig.

Munkássága

Több évtizedes oktatói tevékenysége mellett számos városrendezési tervet készített az A.D.U. Kft.-ben, melyek közül a jelentősebbek:

  • Vidéki települések szerkezeti és szabályozási tervei (Budakalász, Budaörs, Érd, Felsőörs, Gödöllő, Monor, Péteri, Tura, Üllő stb.)
  • Budapesti kerületek szabályozási tervei (XI., XVII. XXII. kerület)

Közel harminc eredményes, nyilvános, országos építészeti és településrendezési tervpályázatban vett részt szerzőként és szerzőtársként. Jelentősebb pályázati eredményei:

  • A Szigetszentmiklósi-Csepeli bányatavak rendezése, II. díj (társtervezőkkel, 1975)
  • Ráckeve szabadidőközpont kialakítása, I. díj (társtervezőkkel, 1980)
  • Hódmezővásárhely, „Susán” városrész átépítése, IV. díj (társtervezőkkel, 1984)
  • Budapest Szíve tervpályázat (megvétel, 2006)
  • MÉK Város és tájépítészet kiállítás, Veszprém, Séd-völgy rehabilitációja (díj, 2007)
  • Köztérmegújítási Nívódíj (SzolnokTiszai hajósok Tere, 2012)
  • Bence-hegyi Kilátó ötletpályázat (dicséret, 2015)
  • Új Duna-híd Nemzetközi Tervpályázat (megvétel, 2018)

Kevés publikációja közül kiemelhető a Locsmándi Gáborral közösen jegyzett tanulmánya, amely 1984-ben jelent meg a Településtudományi közlemények című folyóiratban „A zaj csökkentésének lehetőségei a várostervezés eszközeivel” címmel.

Elismerései

  • Miniszteri dicséret (1979)
  • Kiváló munkáért (1986)
  • Szent István Egyetem Arany Babér-koszorú (2012)
  • Csonka Pál Érem (alkotópárosként Pálossy Miklóssal, a szolnoki Tiszavirág híd tervezéséért, 2012)

Forrás: G. I. önéletrajza; matarka; Lechner Központ

3 írása olvasható a MATARKA-n, 84 munkája található a Lechner Központnál