Szakmai életútja

1908-ban született Budapesten, Rihmer Pál néven. A Műegyetemen szerzett oklevelet 1933-ban. 1934–1945 között Budapest Főváros Városrendezési Ügyosztályán a városépítés területén fejtett ki tervezési, igazgatási és tudományos tevékenységet. 1945–1948 között a Fővárosi Közmunkák Tanácsának tagja. 1948–1953 és 1957–1958 között az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium vezető munkatársa. 1953–1956 és 1958–1969 között a VÁTI tudományos kutatója. 1947–1956 között tagja volt a Modern Építészek Nemzetközi Kongresszusának (CIAM). Több városépítési pályázaton díjat nyert. Városesztétikai, városépítészeti és városrendezési témakörben folytatott kutatásokat, e tárgykörökben számos könyve jelent meg. 1967-ben megszerezte a műszaki tudományok doktora címet. Szakcikkei, tanulmányai és szakkönyvei nem csak eredeti szemléletükkel tűntek ki, hanem irodalmi igényességű, a nemes magyar esszéírói hagyományokat követő megformálásukkal is. Szakirodalmi tevékenysége mellett szépirodalmi műveket és értékes önéletrajzi emlékezéseket is írt.

Fontosabb kutatási munkái

• A modern urbanisztikai szemlélet lényeges vonásai és történeti kialakulásuk (1961)
• Történeti városközpontjaink reorganizációjának jellegzetes kérdései (1964)
• A közintézmények, közellátási intézmények, szolgáltatási létesítmények optimális nagyságrendje és elhelyezése (KGST tudományos kutatási téma, 1962)
• Matematikai módszerek alkalmazása a városrendezési kutatásban (1965)
• A társadalmi igények hatása az építéspolitikára, az építőipar feladatára, a szolgáltatások korszerűsítésére (1965)
• Városépítészetünk néhány időszerű elméleti kérdése I.-II.-III. kötet (doktori értekezés, 1965-1967) 
• A településtudomány tartalma és kapcsolódásai (1968)

Szakirodalmi művei

• Városok a múltban és a jövőben (1942)
• Európai építészet (1947)
• Nagy-Budapest városrendezése (1947)
• Budapest holnap (Polónyi Károllyal, 1959)
• Város és építészet (1960)
• Vác (Dercsényi Dezsővel, 1960)
• Budapest városépítészeti arcképe (1962)
• A Víziváros (1963)
• Pest télen (1964)
• A budai Várhegy (1966)
• Budapest és más európai fővárosok (1966)
• Az építészet igézetében (1966)
• Budapest arculatai (1968, 1980)
• Pest-budai városképek (1969)
• Budapest egy építész szemével (Czeizing Lajos fotóival, 1971)
• Ember és látvány városépítészetünkben (1972)
• Építészet és urbanisztika (1973)
• Az idő és a művek (1974)
• Városaink sorsa: az urbanisztika jelene és jövője (1976)
• Szép magyar városok egy építész szemével (Czeizing Lajos fotóival, 1978)
• Építészet, városépítés, társadalom (1982)

Szépirodalmi művei

• Vallomás és búcsú (1965)
• Liane (1962)
• Múló világom (1970)
• Itthon éltem (1971)
• Ifjúkor a Belvárosban (1973)
• Alakok, álmok (1974)
• Városok, képek, zene (1976)
• Karácsony Mallorcán (1977)
• Hitek és tanok (1979)
• Egy patrióta élete – Magyarországon, a XX. században (posztumusz kiadás, írta 1978-1980 körül, megjelent 2021-ben)

Elismerései

• Ybl Miklós-díj (1969) – „a városépítészetben elért tudományos eredményeiért és irodalmi műveiért”
• Budapest főváros „Pro Arte” aranyérme (1966)
• Hild János-emlékérem (1974) – „az urbanisztika területén kifejtett kimagasló tudományos és közéleti tevékenységéért”

Forrás: wikipedia; Arcanum (Magyar életrajzi lexikon); Évek, művek, alkotók; Modern építészeti lexikon

152 írása olvasható a MATARKA-n, 33 munkája található a Lechner Központban