Dr. Granasztói Pál

(1908-1985)

építészmérnök, író,
a műszaki tudományok doktora
címzetes egyetemi tanár
Ybl-, és Hild-díjas

Szakmai életútja

1908-ban született Budapesten, Rihmer Pál néven. A Műegyetemen szerzett oklevelet 1933-ban. 1934–1945 között Budapest Főváros Városrendezési Ügyosztályán a városépítés területén fejtett ki tervezési, igazgatási és tudományos tevékenységet. 1945–1948 között a Fővárosi Közmunkák Tanácsának tagja. 1948–1953 és 1957–1958 között az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium vezető munkatársa. 1953–1956 és 1958–1969 között a VÁTI tudományos kutatója. 1947–1956 között tagja volt a Modern Építészek Nemzetközi Kongresszusának (CIAM). Több városépítési pályázaton díjat nyert. Városesztétikai, városépítészeti és városrendezési témakörben folytatott kutatásokat, e tárgykörökben számos könyve jelent meg. 1967-ben megszerezte a műszaki tudományok doktora címet. Szakcikkei, tanulmányai és szakkönyvei nem csak eredeti szemléletükkel tűntek ki, hanem irodalmi igényességű, a nemes magyar esszéírói hagyományokat követő megformálásukkal is. Szakirodalmi tevékenysége mellett szépirodalmi műveket és értékes önéletrajzi emlékezéseket is írt.

Fontosabb kutatási munkái

  • A modern urbanisztikai szemlélet lényeges vonásai és történeti kialakulásuk (1961)
  • Történeti városközpontjaink reorganizációjának jellegzetes kérdései (1964)
  • A közintézmények, közellátási intézmények, szolgáltatási létesítmények optimális nagyságrendje és elhelyezése (KGST tudományos kutatási téma, 1962)
  • Matematikai módszerek alkalmazása a városrendezési kutatásban (1965)
  • A társadalmi igények hatása az építéspolitikára, az építőipar feladatára, a szolgáltatások korszerűsítésére (1965)
  • Városépítészetünk néhány időszerű elméleti kérdése I.-II.-III. kötet (doktori értekezés, 1965-1967) 
  • A településtudomány tartalma és kapcsolódásai (1968)

Szakirodalmi művei

  • Városok a múltban és a jövőben (1942)
  • Európai építészet (1947)
  • Nagy-Budapest városrendezése (1947)
  • Budapest holnap (Polónyi Károllyal, 1959)
  • Város és építészet (1960)
  • Vác (Dercsényi Dezsővel, 1960)
  • Budapest városépítészeti arcképe (1962)
  • A Víziváros (1963)
  • Pest télen (1964)
  • A budai Várhegy (1966)
  • Budapest és más európai fővárosok (1966)
  • Az építészet igézetében (1966)
  • Budapest arculatai (1968, 1980)
  • Pest-budai városképek (1969)
  • Budapest egy építész szemével (Czeizing Lajos fotóival, 1971)
  • Ember és látvány városépítészetünkben (1972)
  • Építészet és urbanisztika (1973)
  • Az idő és a művek (1974)
  • Városaink sorsa: az urbanisztika jelene és jövője (1976)
  • Szép magyar városok egy építész szemével (Czeizing Lajos fotóival, 1978)
  • Építészet, városépítés, társadalom (1982)

Szépirodalmi művei

  • Vallomás és búcsú (1965)
  • Liane (1962)
  • Múló világom (1970)
  • Itthon éltem (1971)
  • Ifjúkor a Belvárosban (1973)
  • Alakok, álmok (1974)
  • Városok, képek, zene (1976)
  • Karácsony Mallorcán (1977)
  • Hitek és tanok (1979)

Elismerései

  • Ybl Miklós-díj (1969) – „a városépítészetben elért tudományos eredményeiért és irodalmi műveiért”
  • Budapest főváros „Pro Arte” aranyérme (1966)
  • Hild János-emlékérem (1974) „az urbanisztika területén kifejtett kimagasló tudományos és közéleti tevékenységéért”

Forrás: wikipedia; Arcanum (Magyar életrajzi lexikon); Évek, művek, alkotók; Modern építészeti lexikon

152 írása olvasható a MATARKA-n, 33 munkája található a Lechner Központban