Szakmai életútja

Győrött született 1947-ben, leánykori neve Holler Emőke. A győri Kazinczy Ferenc gimnáziumban érettségizett 1966-ban. 1971-ben szerezte hőerőgépész mérnöki oklevelét a BME Gépészmérnöki Karán, majd 1984-ben városépítés-városgazdasági szakmérnöki oklevelet az Építészmérnöki Kar Városépítési Tanszékén. 1989-ben az Országos Bányaműszaki Felügyelőségen földgázipari vezetőtervezői minősítővizsgát tett. A BME Mérnöktovábbképző Intézetében posztgraduális képzésben a távhőellátás kérdéseivel, a megújuló energiaforrások, köztük a termálvíz hasznosítás lehetőségeivel foglalkozott, továbbá számos továbbképző tanfolyamon vett részt.

A VÁTI Tudományos Irodáján kezdett dolgozni 1971-ben. 1978-ig tudományos kutatóként, majd 1978-2000 között a Településtervezési (később Mérnöki) Irodán közműves tervezőként, majd vezetőtervezőként, végül osztályvezetőként dolgozott. 1991-től társtulajdonosa, ügyvezetője a KÉSZ Közmű és Energetikai Tervező Kft.-nek, ahol jelenleg is vezetőtervezőként dolgozik.

Emellett éveken keresztül a BME Városépítési (később Urbanisztikai) Tanszéken az építészhallgatóknak oktatta a közművesítés feladatait, a közműhálózatok, létesítmények elhelyezési lehetőségeit. Tagja a Magyar Mérnök Kamarának, részt vesz az Építési Tagozat elnökségi munkájában, valamint a Terület- és településrendezési szakosztály vezetője.

Munkássága

Kutatóként a racionális energiagazdálkodás kérdéseivel és a települések, kisebb-nagyobb régiók közművesítésének fejlesztési lehetőségeivel foglalkozott. Tervezőként a településrendezési tervekhez szükséges közműves munkarészeket készítette, kiemelt figyelmet fordítva a közműellátottságban jelentkező társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésére, a racionális energia- és vízgazdálkodási igényekre és a közművesítés, közműfektetés korszerűsítésének lehetőségeire. Közművesként közreműködött kiemelt térségek, megyék és országos területrendezési tervek készítésében.

Jelentősebb kutatási, tanulmánytervi munkái (szerzőként, vagy társszerzőként):

• Magyarország II. 15 éves lakásépítési programja közműves munkarésze
• Fővárosi fürdőfejlesztési koncepció
• Budapest távlati energiaellátása
• Pécs távlati energiaellátása
• Nemesvámos település gázellátási tanulmányterve
• Dél-Budapest távlati hőellátási tanulmányterve
• Budapest pesti oldalának távhőenergia igényei
• Budapest tervezett központi szennyvíztisztító telep kiváltása
• Kelenföldi Hőerőmű rekonstrukciójának vagy kitelepítésének döntés-előkészítő tanulmánya, valamint kombinált ciklusú gázturbinával történő rekonstrukciójának tanulmányterve
• “Települések energiahatékonyságáért” holland-magyar tanácsadó program keretében komplex energiaellátási tanulmánytervek (Emőd, Budapest, XXII. kerület)
• Csatornázatlan települések közműpótlási lehetőségei
• Zala megye fejlesztési koncepciója
• Vas megye operatív fejlesztési tanulmánya
• Budapest fürdőhálózat fejlesztése
• Budapest szennyvíztisztításának decentralizált megoldási lehetőségei
• Magyarország településeinek közműellátási kérdései
• Szennyvíztisztító telepek védőtávolságának meghatározása

Közreműködött számos település- és településrész rendezési eszközeihez szükséges közműves munkarészek elkészítésében. Részt vett az OTrT, a Balaton kiemelt üdülőkörzet, és több megye (Baranya, Békés, Heves, Győr-Moson-Sopron, Fejér, Pest, Vas, Veszprém, Zala, Somogy) területrendezési tervei közműves munkarészeinek elkészítésében.

Rendszeresen részt vett tervpályázatok készítésében is. Az 1971-1987 között meghirdetett termálvíz hasznosítási és közművesítési pályázatok rendszeres résztvevőjeként több díjazott pályázatban is közreműködött (Nagykanizsa, Göd, Ráckeve, Cegléd, Igal, Makó). Közművesítés korszerűsítésére kiírt pályázatok között díjazott eredménnyel zárult a Lakótelepi hőközpontok I. és II. pályázata, valamint a KAF-os közművesítés lehetőségének pályázata. Továbbá sikeresen részt vett a Felső-Tiszavidék falusi turisztikai célú fejlesztése (1988), a Rác-Rudas fürdő környék rendezése (1990), a Budapesti Világkiállítás (1990), a Visegrád-Nagymaros tájrendezési és folyószabályozási javaslat (1990), a Tiszacsege üdülőterület rendezése (1992), a budapesti József Attila lakótelep rehabilitációja (2017) díjazott tervpályázatokon, valamint a Paks, Pollack Mihály utcától északra fekvő lakóterület városrendezési és építészeti ötletpályázaton.

Elismerései

• „Kiváló Munkáért” miniszteri kitüntetés (1984)
• Építők Napja alkalmából oklevél (2009)
• Palóczi Antal-díj (2013)

Forrás: H. Zs. önéletrajza

3 írása olvasható a MATARKA-n, 40 munkája található a Lechner Központban