Szakmai életútja és munkássága

1936-ban polgári családba született Budapesten, Horkay Nóra néven. A középiskola elvégzése után kénytelen volt egy évig dolgozni (valamint megtanult gyors- és gépírni), mielőtt megkezdhette volna egyetemi tanulmányait. Mivel részt vett az 1956-os forradalom előkészítésében (ő gépelte a műegyetemi Forradalmi Bizottság közleményeit, felhívásait), csak újabb egy év kihagyással folytathatta, majd fejezhette be felsőfokú tanulmányait.

A Műegyetem Építészmérnöki karán megszerzett diploma után a Magyar Postaigazgatóság mérnöki irodáján dolgozott építész tervezőként és beruházóként. Az 1970-es évek elején beköszöntött gazdasági recesszió idején váltott munkahelyet és szakterületet, és került a VÁTI Tudományos Irodájára kutatónak. Szakterülete a terület- és településfejlesztés lett. Szakértelme, munkabírása és nyelvtudása hozzásegítették ahhoz, hogy kutatási tevékenységét igen széles körben folytathassa. Foglalkozott az urbanizáció problematikájával vagy a településhálózat kialakításának kérdéseivel éppúgy, mint a település- és területfejlesztés hosszútávú koncepciójával vagy irányelvek kidolgozásával a lakóterületek, üdülőterületek, zöldterületek tervezéséhez. Mintegy 25 kutatási jelentást készített, és több munkája is VÁTI Nívódíjban részesült.

Egyik jelentős munkája – a magyar városhálózat vizsgálata – kapcsán került be egy ENSZ által támogatott nemzetközi munkába, és publikált társszerzőként jelentős tanulmányokat angol nyelven. Mindezek nyomán lett már 1986-ban az emberi településekkel foglalkozó szakosított ENSZ szervezet, a HABITAT Kelet- és Közép-európai Irodájának vezetője. 1990 után új, jelentős megbízást kap: a PHARE Területfejlesztési Program megvalósítására létrehozott program-iroda megszervezését, majd vezetését végzi három éven át. Aztán újra a HABITAT Iroda vezetője, amit még nyugdíjasan is folytat egészen 2006-ig.

Az, hogy a területfejlesztés, mint szakma súlya, befolyása jelentőssé vált a kétezres évek elejének fejlesztéspolitikájában – ami például a megyei és regionális fejlesztési tanácsok létrehozásában, később önálló régiós fejlesztési programok kialakításában mutatkozott meg –, az jelentős mértékben az ő tevékenységének eredménye is. Szakmai tanulmányutak sokaságát vezette, helyi szakemberek és politikusok tucatjait támogatta, segítette abban, hogy a fejlesztési programok ne csak működjenek, de jó példaként is szolgáljanak a későbbi fejlesztések számára.

Közben olyan fontos feladatok is „megtalálták”, mint az újonnan induló Urbanisztika hírújság és a Falu Város Régió című periodika főszerkesztősége, utóbbit tíz éven át végzi.

VÁTI-ban végzett nívódíjas kutatásai

• Műszaki-gazdasági mutatók és irányelvek a városrendezési és építészeti tervtanácsok munkájának egységesítésére (Erdélyi Zsófiával, 1975)
• A II. tizenötéves lakásépítési program városépítési előkészítése (többekkel, 1977)
• Az urbanizációs folyamat alakulása (1978)
• A hosszútávú népgazdasági tervezéshez kapcsolódó területfejlesztési prognózisok (többekkel, 1980)
• A hosszútávú településfejlesztés elvei (többekkel, 1982)

Egyéb fontosabb kutatásai

• Irányelvek lakóterületek tervezéséhez (1974)
• Irányelvek üdülőterületek tervezéséhez (1974)
• A lakóterületek, lakólétesítmények tervezési, méretezési módszerei (Tessényi Györggyel és Győri Istvánnal, 1974)
• Az urbanizáció hosszú távú koncepciója (1974)
• A hazai realitásának megfelelő, a területigény szempontjából racionális településszerkezet kialakítására ható főbb gazdasági, műszaki és városépítési irányelvek és normák kidolgozása (1974-1975)
• Középmagas és magas épületek alkalmazásának indokoltsága (1975-76)
• Települések zöldfelületének tervezési, méretezési és fenntartási problémái (1976)
• A városfejlesztés-politika elméletének elemei, az európai országok városfejlesztés-politikájának elemzése (1979)
• Az életkörülmények területi közelítésének feltételei (Grosser Enrique-vel, 1980)
• A lakásellátással kapcsolatos igények hosszútávú alakulása prognózis (Mechtl Alfréddel és Balogh Ferencnével, 1979-1980)
• A települési struktúra egyes elemei közötti munkamegosztás, a településhálózat mint összefüggő rendszer alakulása (1981-1982)
• A hosszú távú településfejlesztési politika megalapozása (Bakay Jolánnal és Bihaly Tamással, 1981-1982)
• A lakásellátás-fejlesztés hosszú távú koncepciója területi fejezete (Balogh Ferencnével, 1982)
• A hazai települések, településcsoportok, agglomerációk, agglomerálódó térségek, városrégiók sajátosságai, fejlődési tendenciái és a fejlődés törvényszerűsége (1983-1985)
• A településfejlesztés hosszú távú koncepciója (Miklóssy Endrével, 1983)
• A területfejlesztés hosszú távú koncepciója (1983)
• Az életkörülményekben levő területi különbségek felmérése, a lakás, egészségügyi-kulturális, kereskedelmi ellátásban, a közlekedésben, hírközlésben és a települések közműellátásában (1984)
• Nagyvárosok fejlődésének tervezése az urbanizáció különböző szakaszaiban (1985)
• Az építéspolitika értelmezése, helye és szerepe a nemzetgazdaság fejlődésében (1988)

Publikációi

Publikációs tevékenységének nemzetközi dimenzióit mutatja 10 külföldi folyóiratban megjelent szakcikke (angol nyelven), 10 konferenciakötetben megjelent előadása (szintén angolul) és 5 angol nyelvű könyvbe írt tanulmánya. Magyar nyelven 4 önálló kiadványa jelent meg, köztük az általa szerkesztett „Területfejlesztés Magyarországon” (angolul is megjelent, „Regional Developement in Hungary” címmel, 1998).

Több mint 50 írása jelent meg hazai folyóiratokban (Településtudományi közlemények, Építésügyi szemle, Városépítés, Területrendezés, Településfejlesztés, Műszaki tervezés, Területi statisztika, Falu Város Régió, Vezetéstudomány, Társadalmi Szemle), melyek közül a legjelentősebbek:

• Lakóterületek zöldfelület-méretezésének revíziója (Településtudományi közlemények, 1978)
• A hazai urbanizálódás újabb szakasza (Településtudományi közlemények, 1980)
• A hazai települések, településegyüttesek fejlődési folyamatának jellemzői (Településtudományi közlemények, 1984)
• Az ellátás területi közelítése (Vécsei Pállal, Településfejlesztés, 1984)
• Rendkívüli ENSZ Közgyűlés a településügyért (Falu Város Régió, 2001)

• A II. Nemzeti Fejlesztési Tervet megalapozó Európa Terv előkészítése keretében „Dinamikus Településrendszer” címen rendezett társadalmi vita (Falu Város Régió, 2005)

Elismerései

• Pro Régió díj (2008)

Forrrás: Szaló Péter és Körmendy Imre nekrológja; epiteszforum,hu, matarka; Lechner Központ

53 írása olvasható a MATARKA-n, 78 munkája található a Lechner Központban