Szakmai életútja

Diósgyőrött született 1927-ben. Építészmérnöki diplomáját a Műegyetemen szerezte meg 1949-ben. 1949-1954 között több munkahelyen is dolgozott, az akkori időknek megfelelően az ÉM kijelölése alapján (Miskolci Tervező Vállalat, Bajai Magasépítési Vállalat, Miskolci Magasépítési Vállalat, Ózdi 28/5 sz. Építőipari Vállalat, 28. sz. Állami Építőipari Tröszt). 1954-ben ismét a Miskolci Tervező Vállalathoz került, ahol 1955-1958 között irányító tervező, majd 1959-1963 között igazgató volt. Itt lakóépületek, irodaépületek, közintézmények tervezése, műemléki épületek felújítása mellett városrendezési terveket is készített.

1963-1970 között az ÉGSZI osztályvezetőjeként Budapesten, majd az ÉGSZI Miskolci Tagozatának vezetőjeként a lakás, kommunális, városfejlesztési és városgazdálkodási kutatások vezetője. E munkássága közben a BME-n városépítés-városgazdasági szakmérnöki oklevelet szerzett. 1968-1979 között az ÉVM Továbbképző Központ keretei között a városgazdasági tanfolyamok szakmai irányítója és előadója is volt.

1970-1981 között Miskolc Megyei Jogú Város főépítészeként tevékenykedett. Főépítészi munkája keretében törekedett a város tervellátottságának teljessé tételére, szorgalmazta pályázatok kiírását a kiemelt városépítési és építészeti feladatok megoldásának előkészítésére. Kritikai észrevételeiről, javaslatairól rendre írásos szakvéleményt készített.

1982-1992 között az Építésügyi Tájékoztatási Központ Észak-magyarországi Információs Irodájának vezetője volt, emellett a VÁTI keretei között közreműködött a tudományos kutatásokban, elsősorban a lakásügy témájában. 1987-1990 között Heves város, 1991-1994 között Mezőkövesd város részállású főépítésze. 2000-2004 között a VÁTI keretei között közreműködött Miskolc szerkezeti és szabályozási tervének kidolgozásában.

Rendkívül széleskörű szakmai-társadalmi tevékenységet fejtett ki. Szakmai konferenciák fáradhatatlan és felkészült hozzászólója volt. Több szervezetnek is vezetőségi, illetve elnökségi tagja volt (ÉTE, MTESZ megyei szervezete, MÉSZ területi szervezete). 1958-1971 között Miskolc Megyei Jogú Város tanácstagja, 1958-1963 között az Építési Állandó Bizottság elnöke. 1965-től a Magyar Közgazdasági Társaság tagja. A MUT alapító tagja (1966). A MUT Észak-magyarországi területi csoportjának megalakulásától (1982) annak titkára, gyakorlatilag „egyszemélyes vezetősége” volt. Legnagyobb szabású vállalkozása a MUT keretei között évente megrendezett Észak-magyarországi Urbanisztikai Konferencia volt (összesen 33 konferencia, az elsőt 1978-ban, a még a csoport megalakulása előtt rendezték) –, amelyekről rendre kiadványt is készített.

Főbb tervezési munkái (Miskolci Tervező Vállalat, 1949-1963)

• Miskolci Nemzeti Színház átalakítása és bővítése (Bene Lászlóval, 1957-1959)
• Miskolc városképi és műemléki vizsgálata (I.-IV. kerületekre)
• BAZ megye műemléki topográfiájának összefoglalója
• Béke tér forgalmi és építészeti megoldása (1960)
• Miskolc, Győri kapu 13. szociális otthon terve (1949-50)
• Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság székháza (Vörösmarty utca)
• Több miskolci lakóépület terve (Széchényi utca, Kossuth utca-Patak utca sarok, Tízeshonvéd utca, Madarász Viktor utca, Görgey Artúr utca)
• Több miskolci műemléki épület helyreállítása (Rákóczi ház, Sötét kapu, Bárczy Kastély művelődési házzá való átalakítása)
• Miskolc Városközpont, Széchényi utca, Ady híd, Bajcsy Zsilinszky út rendezési terve

Publikációi

• Miskolc II., III. és IV. kerületének kialakulása, városképei és műemlékei (Herman Ottó Múzeum közleményei, 1956)
• Miskolc városrendezési kérdései (Műszakiak a szebb Miskolcért sorozat, szerk., 1958)
• Miskolc közmű és energiaellátási kérdései (In: Miskolc városrendezési kérdései, II. rész, 1960)
• Miskolc (Városképek-műemlékek sorozatban, Marjalaki Kiss Lajossal és Valentiny Károllyal, 1962)
• A kulturáltabb Miskolcért (in: Miskolc városrendezési kérdései III. rész (1962-1963)
• A miskolci Avas műemlékei (1964)
• Miskolc oktatási létesítményei (1965)
• Miskolc (Bánkúti Gáborral és Frisnyák Sándorral, 1966)
• A hatékonyabb Miskolcért. A kommunális ellátás és városüzemeltetés BAZ megyében és Miskolcon (1969)
• A lakásépítés és lakásgazdálkodás helyzete Miskolcon és Borsodban (1971)
• A miskolci városkép változása (in: Herman Ottó Múzeum évkönyve, 1972)
• Miskolc Avas városrész településtudományi összefüggései (In: A miskolci Avas, (1993)
• Észak-Magyarországi Urbanisztikai Konferenciák I-XXV (1998)
• Horváth Béla építőmester élete és munkássága (1998)
• A magyar urbanisztika a millenniumtól napjainkig (In: Urbanisztika 2000, 1999)
• Miskolc város és településszerkezeti egységeinek építészete és városépítése 1890-2000
• Kékestető és első fejlesztője Csonka László (2001)
• Észak-magyarországi Urbanisztika Konferenciák XXVI-XXXIII (2006)
• Miskolc Tapolca városépítés és építéstörténete

Gazdag publikációs tevékenységet folytatott. Tudományos írásainak, szakcikkeinek, újságcikkeinek és egyéb publikációinak száma több mint négyszázra tehető. Írásai megjelentek a Borsodi szemle, Magyar építőművészet, Műszaki tervezés, Városépítés, Magyar építőipar, Műemlékvédelem, Területrendezés, Településfejlesztés, Falu Város Régió, Építésügyi szemle, Északkelet-Magyarország, Észak-magyarországi gazdaság, kultúra, tudomány című folyóiratokban.

Elismerései

• Országos MTESZ-díj (1976)
• Alpár Ignác érem (ÉTE, 1980)
• BAZ megyei MTESZ-díj (1983)
• Hild János emlékérem (1986) – „a településfejlesztésben – az építésigazgatásban, a szakirodalomban és a társadalmi szervezetekben – végzett több évtizedes kimagasló munkájáért
• Barna Gábor emlékérem (MUT, 2003) 
• Városunkért emlékérem (Miskolci Városszépítő Egyesület, 2003)
• Hild János emlékérem (2009) – „Észak-Magyarország urbanisztikájáért végzett több évtizedes munkásságáért”

Forrás: H. B. önéletrajza; Buzna Margit megemlékezése; Modern építészeti lexikon; muzsakkertjemiskolc.hu; Miskolc 19-20. századi városrendezési tervei és megvalósulásuk (Dobrossy István)

132 írása olvasható a MATARKA-n, 16 munkája található a Lechner Központban