Hübner Mátyás DLA

(1942-)

építészmérnök, várostervező
professor emeritus
Ybl– és Hild díjas

Szakmai életútja

1942-ben született Szekszárdon. 1965-ben szerezte meg építészmérnöki diplomáját a budapesti Műegyetemen, majd 1972-ben városépítési-városgazdasági szakmérnöki diplomát, 2007-ben pedig DLA fokozatot szerzett. A diploma megszerzését követően az Ajkai Timföldgyárban műszaki ellenőr, majd 1966-tól a Szegedi Tervező Vállalatnál, illetve 1979-től a Pécsi Tervező Vállalatnál dolgozott vezető tervezői és műteremvezetői beosztásban. A Pécsiterv utolsó műszaki igazgatóhelyettese volt. 1995-től saját irodájában tevékenykedik. Több mint 50 éves tervezői munkája során a településtervezés és építészet szinte valamennyi területéről jelentős feladatai voltak. Rendszeresen részt vesz építészeti-városrendezési tervpályázatokon, kiemelkedő sikerrel. 13 pályaművével I. díjat, 11 alkalommal II. díjat, 1 alkalommal III. díjat nyert.

1991-től a Pécsi Tudományegyetemen főiskolai docensi, 1998-tól főiskolai, majd egyetemi tanári, jelenleg professor emeritusi munkakörben oktat. Közel 20 évig volt az Urbanisztika Tanszék vezetője, 5 éven keresztül az egyetem fejlesztési és beruházási rektor-helyetteseként irányította az egyetem beruházásait. 2007 óta doktori iskola vezető tanár.

Főbb településrendezési tervei

  • Hajós pincefalu rehabilitációs terve (1968)
  • Szeged-Északi városrész I. ütem beépítési terve (1973)
  • Gyula általános rendezési terve (1970, 1979)
  • Gyula belváros részletes rendezési terve (1972)
  • Szeged általános rendezési terve (1976-1979)
  • Nagykanizsa belváros részletes rendezési terve (1980-1981)
  • Bonyhád városközpont részletes rendezési terve (1980-1982)
  • Pécs Szigeti városrész részletes rendezési terve (1991-1992)
  • Szekszárd Északi városrész, Séd-völgy részletes rendezési terve (1993)
  • Nagykanizsa városközpont részletes rendezési terve (1993-1994)
  • Pécs városközpont részletes rendezési terve (1994)
  • Siófok általános rendezési terve, városközpont részletes rendezési terve (1996-1997)
  • Székesfehérvár általános rendezési terve (1999)
  • Baranya és Tolna megye 15 községének településrendezési terve (1998-2007)
  • Zalakaros településrendezési terve (2000-2002)
  • Keszthely – Hévíz településszerkezeti terve (2001-2003)
  • Hévíz szabályozási terve (2002-2004)
  • Csopak településrendezési terve (2001-2003)
  • Kerekegyháza településrendezési terve (2002-2003)
  • Paks településrendezési terve (2002-2004)
  • Pécsvárad – Zengővárkony településrendezési terve (2002-2003)
  • Szigetvár településrendezési terve (2002-2004)
  • Szekszárd, Bonyhád településrendezési terve (2003-2004)
  • Zala megye Murahíd kistérség 9 település rendezési terve (2003-2005)
  • Nagymányok településrendezési terve (2006)
  • Szigetvár IVS – Belváros Akcióterületi terve (2006)
  • Dunaújváros IVS – Városközpont akcióterületi terve, (2008)
  • Szigetvár településfejlesztési koncepciója, településrendezési terve (2014-2015)
  • Harkány településfejlesztési koncepciója, településrendezési terve   (2014-2015)
  • Szigetvár Településképi Arculati Kézikönyve (2017)
  • Harkány Településképi Arculati Kézikönyve (2017)

Egyéb tervei

  • Családi és társasházak építési engedélyezési terve és kiviteli terve (1965-)
  • Szank általános iskola engedélyezési és kiviteli terve (1974)
  • Kisharsány Vylyan pincészet engedélyezési és kiviteli terve (1996)
  • Pécs – Világörökség projekt tervei (2013)
  • Szigetvár belváros rehabilitációja, engedélyezési és kiviteli tervek (2009)

Első díjas tervpályázatai

  • Kaposvár városközpont (1970)
  • Orosháza városközpont (meghívásos, 1970)
  • Deseda tó rendezése (1980)
  • Gyula belváros (1983)
  • Szekszárd északi városrész (1984)
  • Ózd városközpont (1984)
  • Szentendre, Kossith Lajos utca és környéke (1986)
  • Szolnok városközpont II. ütem (1986)
  • Szekszárd Szilfa környék (1987)
  • Győr Kálvária domb (1987)
  • Dorog városközpont (1988)
  • Letenye termálfürdő (1999)
  • Szigetvár várkörnyék fejlesztése (2017) 

Jelentősebb publikációi

  • Szeged-Pécs városfejlesztési problémái (1970-1980)
  • A műemlékvédelem és városrendezés kapcsolódása a Dél-Alföldön (1980)
  • Pécs városfejlesztési koncepciója (1995)
  • Baranya megye területfejlesztési koncepciója (1996)
  • Pécs-Komló térségének komplex tájrehabilitációs és környezetállapot javító programja (1997)
  • Változások, folyamatok az ország településeiben (Az épített környezet minősége Témavezető: Dr. Tóth Zoltán, 1997)
  • A mecseki kőszénbányászat települési és építészeti értékei (2000)
  • Kő-ember-építészet-település (In: Különleges tájak és szigetek – A Földközi- tenger szigetvilága, 2001)
  • Leszakadó térségek komplex rehabilitációja (2001)
  • Település tudomány hosszútávú kutatási koncepciója (2003)
  • Interreg – Cities Against Social Exlusion (Modell stratégia a városok a társadalmi kirekesztődés ellen, 2006-2007)
  • Dráva mente épített öröksége (2007)
  • A kulturális negyed, mint városfejlesztési stratégia
  • „Univer-City” Urban Enviroment in Old, Smaller or Middle-Sited European University Towns (2007)
  • Településtervezés I. (dr. Tóth Zoltánnal, Gömöri Jánossal, 2003)
  • Településtervezés II. (dr. Tóth Zoltánnal, 2007)
  • Településtervezés III. (dr. Tóth Zoltánnal, 2009)

Elismerései

  • Kiváló munkáért kitüntetés (1979)
  • Habitat emlékérem (1993)
  • YBL Miklós-díj (1995) – „több évtizedes kiemelkedő városrendezői és oktató-nevelő tevékenységéért”
  • Hild János-díj (2003) – „több évtizedes kimagasló tervezői, oktatói, szakmai közéleti munkásságáért”
  • Magyar Felsőoktatásért emlékplakett (2007)
  • Baranya Megye Önkormányzatának Tudományos Díja (2008)
  • Pécs Város Műszaki Díja (2010)
  • Magyar urbanisztikáért emlékérem (2011)
  • Pollack Mihály Emlékérem arany fokozat (2012)
  • Magyar Érdemrend Lovagkeresztje (2014)
  • Pécs Város Breuer Marcell díja (2016)

Forrás: H. M. önéletrajza; mik.pte.hu

8 írása olvasható a MATARKA-n, 234 munkája található a Lechner Központban