Hübner Mátyás DLA
(1942-)építészmérnök, várostervező
professor emeritus
Ybl– és Hild díjas
Szakmai életútja
1942-ben született Szekszárdon. 1965-ben szerezte meg építészmérnöki diplomáját a budapesti Műegyetemen, majd 1972-ben városépítési-városgazdasági szakmérnöki diplomát, 2007-ben pedig DLA fokozatot szerzett. A diploma megszerzését követően az Ajkai Timföldgyárban műszaki ellenőr, majd 1966-tól a Szegedi Tervező Vállalatnál, illetve 1979-től a Pécsi Tervező Vállalatnál dolgozott vezető tervezői és műteremvezetői beosztásban. A Pécsiterv utolsó műszaki igazgatóhelyettese volt. 1995-től saját irodájában tevékenykedik. Több mint 50 éves tervezői munkája során a településtervezés és építészet szinte valamennyi területéről jelentős feladatai voltak. Rendszeresen részt vesz építészeti-városrendezési tervpályázatokon, kiemelkedő sikerrel. 13 pályaművével I. díjat, 11 alkalommal II. díjat, 1 alkalommal III. díjat nyert.
1991-től a Pécsi Tudományegyetemen főiskolai docensi, 1998-tól főiskolai, majd egyetemi tanári, jelenleg professor emeritusi munkakörben oktat. Közel 20 évig volt az Urbanisztika Tanszék vezetője, 5 éven keresztül az egyetem fejlesztési és beruházási rektor-helyetteseként irányította az egyetem beruházásait. 2007 óta doktori iskola vezető tanár.
Főbb településrendezési tervei
- Hajós pincefalu rehabilitációs terve (1968)
- Szeged-Északi városrész I. ütem beépítési terve (1973)
- Gyula általános rendezési terve (1970, 1979)
- Gyula belváros részletes rendezési terve (1972)
- Szeged általános rendezési terve (1976-1979)
- Nagykanizsa belváros részletes rendezési terve (1980-1981)
- Bonyhád városközpont részletes rendezési terve (1980-1982)
- Pécs Szigeti városrész részletes rendezési terve (1991-1992)
- Szekszárd Északi városrész, Séd-völgy részletes rendezési terve (1993)
- Nagykanizsa városközpont részletes rendezési terve (1993-1994)
- Pécs városközpont részletes rendezési terve (1994)
- Siófok általános rendezési terve, városközpont részletes rendezési terve (1996-1997)
- Székesfehérvár általános rendezési terve (1999)
- Baranya és Tolna megye 15 községének településrendezési terve (1998-2007)
- Zalakaros településrendezési terve (2000-2002)
- Keszthely – Hévíz településszerkezeti terve (2001-2003)
- Hévíz szabályozási terve (2002-2004)
- Csopak településrendezési terve (2001-2003)
- Kerekegyháza településrendezési terve (2002-2003)
- Paks településrendezési terve (2002-2004)
- Pécsvárad – Zengővárkony településrendezési terve (2002-2003)
- Szigetvár településrendezési terve (2002-2004)
- Szekszárd, Bonyhád településrendezési terve (2003-2004)
- Zala megye Murahíd kistérség 9 település rendezési terve (2003-2005)
- Nagymányok településrendezési terve (2006)
- Szigetvár IVS – Belváros Akcióterületi terve (2006)
- Dunaújváros IVS – Városközpont akcióterületi terve, (2008)
- Szigetvár településfejlesztési koncepciója, településrendezési terve (2014-2015)
- Harkány településfejlesztési koncepciója, településrendezési terve (2014-2015)
- Szigetvár Településképi Arculati Kézikönyve (2017)
- Harkány Településképi Arculati Kézikönyve (2017)
Egyéb tervei
- Családi és társasházak építési engedélyezési terve és kiviteli terve (1965-)
- Szank általános iskola engedélyezési és kiviteli terve (1974)
- Kisharsány Vylyan pincészet engedélyezési és kiviteli terve (1996)
- Pécs – Világörökség projekt tervei (2013)
- Szigetvár belváros rehabilitációja, engedélyezési és kiviteli tervek (2009)
Első díjas tervpályázatai
- Kaposvár városközpont (1970)
- Orosháza városközpont (meghívásos, 1970)
- Deseda tó rendezése (1980)
- Gyula belváros (1983)
- Szekszárd északi városrész (1984)
- Ózd városközpont (1984)
- Szentendre, Kossith Lajos utca és környéke (1986)
- Szolnok városközpont II. ütem (1986)
- Szekszárd Szilfa környék (1987)
- Győr Kálvária domb (1987)
- Dorog városközpont (1988)
- Letenye termálfürdő (1999)
- Szigetvár várkörnyék fejlesztése (2017)
Jelentősebb publikációi
- Szeged-Pécs városfejlesztési problémái (1970-1980)
- A műemlékvédelem és városrendezés kapcsolódása a Dél-Alföldön (1980)
- Pécs városfejlesztési koncepciója (1995)
- Baranya megye területfejlesztési koncepciója (1996)
- Pécs-Komló térségének komplex tájrehabilitációs és környezetállapot javító programja (1997)
- Változások, folyamatok az ország településeiben (Az épített környezet minősége Témavezető: Dr. Tóth Zoltán, 1997)
- A mecseki kőszénbányászat települési és építészeti értékei (2000)
- Kő-ember-építészet-település (In: Különleges tájak és szigetek – A Földközi- tenger szigetvilága, 2001)
- Leszakadó térségek komplex rehabilitációja (2001)
- Település tudomány hosszútávú kutatási koncepciója (2003)
- Interreg – Cities Against Social Exlusion (Modell stratégia a városok a társadalmi kirekesztődés ellen, 2006-2007)
- Dráva mente épített öröksége (2007)
- A kulturális negyed, mint városfejlesztési stratégia
- „Univer-City” Urban Enviroment in Old, Smaller or Middle-Sited European University Towns (2007)
- Településtervezés I. (dr. Tóth Zoltánnal, Gömöri Jánossal, 2003)
- Településtervezés II. (dr. Tóth Zoltánnal, 2007)
- Településtervezés III. (dr. Tóth Zoltánnal, 2009)
Elismerései
- Kiváló munkáért kitüntetés (1979)
- Habitat emlékérem (1993)
- YBL Miklós-díj (1995) – „több évtizedes kiemelkedő városrendezői és oktató-nevelő tevékenységéért”
- Hild János-díj (2003) – „több évtizedes kimagasló tervezői, oktatói, szakmai közéleti munkásságáért”
- Magyar Felsőoktatásért emlékplakett (2007)
- Baranya Megye Önkormányzatának Tudományos Díja (2008)
- Pécs Város Műszaki Díja (2010)
- Magyar urbanisztikáért emlékérem (2011)
- Pollack Mihály Emlékérem arany fokozat (2012)
- Magyar Érdemrend Lovagkeresztje (2014)
- Pécs Város Breuer Marcell díja (2016)
Forrás: H. M. önéletrajza; mik.pte.hu
8 írása olvasható a MATARKA-n, 234 munkája található a Lechner Központban