Juhász Jenőné Kokk Mai

(1933-2009)

építészmérnök, várostervező

Szakmai életútja

1933-ban született Lohusuu valdban (Észtország), leánykori neve Kokk Mai. Tartuban járt középiskolába. 1952-től a leningrádi Műszaki Egyetemen tanult városrendezést, 1956-ban diplomázott. Ott ismerte meg későbbi férjét, Juhász Jenőt, aki a leningrádi egyetem építőgépész szakán tanult.

1956-1957-ben a tartui tervezővállalatnál dolgozott városrendezőként. Miután 1958-ban összeházasodtak, férjével Budapestre költöztek. A VÁTI-nál helyezkedett el, és 1971-ig ott dolgozott településrendezési tervezőként.

1965-ben az ÉVM felhatalmazta Juhász Jenőt, a budapesti Felsőfokú Építő- és Építőanyagipari Gépészeti Technikum igazgatóját, hogy – a decentralizálás jegyében – keressen az iskola számára megfelelő helyet, ahol további szakok nyitására is lehetőség nyílhat. A szóba jött vidéki városok közül végül Pécsre esett a választás, ahol 1970-ben létrejött az új felsőoktatási intézmény, amely főiskolai rangra emelkedett, és felvette a Pollack Mihály Műszaki Főiskola nevet.

Így 1971-ben a család Pécsre költözött. „Juhász Mai” a Déldunántúli Tervező Vállalatnál (PÉCSITERV), valamint a Baranya megyei Tervező Vállalatnál (BARANYATERV) városrendezőként tevékenykedett egészen 1985-ös nyugdíjba vonulásáig, sőt még azon túl is.

Fontosabb városrendezési tervei

A VÁTI-ban készített tervek

  • Ócsa, Tápiószőlős egyszerűsített általános rendezési tervei (1960-1961)
  • Gyömrő, Tass, Telekgerendás, Devecser egyszerűsített általános rendezési tervei (1962)
  • Hatvan városközpont részletes rendezési terve (1963)
  • Szigetszentmiklós részletes rendezési terve (1963)
  • Kisújszállás városközpont részletes rendezési terve (1964)
  • Paks egyszerűsített általános rendezési terve, a községközpont részletes rendezési terve (1965)
  • Pápa, Hévíz, Martonvásár általános rendezési tervei (1965-1966)
  • Makó, Hévíz általános rendezési tervei (1970)
  • Zalaegerszeg – Kaszaháza részletes rendezési terve (1971)

A PÉCSITERV-nél és a BARANYATERV-nél készített tervek

  • Beremend és Kásád összevont rendezési terve (1978)
  • Letenye – Kistolmács – Zajk összevont rendezési terve (1979)
  • Villány és körzete (Kisjakabfa, Márok, Villánykövesd, Palkonya, Ivánbattyán) összevont rendezési terve (1981)
  • Hidas, VI. ötéves tervi lakóterület részletes rendezési terve (1982)
  • Siófok Üdülőközpont részletes rendezési terve (1982)
  • Mohács általános rendezési terve és a városközpont részletes rendezési terve (1983)
  • Orfű – Üdülőterület részletes rendezési terve (1984)
  • Paks Városközpont, Dunapart, Dunaparti Szabadidőközpont részletes rendezési terve (1984)
  • Szekszárd, Szilfa körüli városrész részletes rendezési terve (1986)
  • Szombathely Perint-part és az Iseum-tömb részletes rendezési terve (1986)
  • Dunaszekcső, Bár összevont rendezési terve (1986)

Forrás: Juhász Gábor, Juhász Péter és Kertész Beáta visszaemlékezései; Lechner Központ

1 írása olvasható a MATARKA-n, 72 munkája található a Lechner Központnál