Kiss Lajos
(1945- )építészmérnök, várostervező,
városépítés-városgazdasági szakmérnök
városi, majd területi/állami főépítész
Palóczi-díjas
Szakmai életútja
Kunszentmártonban született, 1945-ben. Építészmérnöki oklevelét 1969-ben szerezte meg a BME-n. Ugyanitt elvégezte a városépítés-városgazdasági szakmérnöki tanfolyamot is, majd részt vett a MUT-BME urbanisztikai mérnöktovábbképző tanfolyamán. 1969-1971 között Szolnok Városi Tanács építési csoportvezetője, majd 1971-1972-ig a Szolnokterv tervezője. 1972-1987-ig Szegeden, a Csongrád Megyei Tervező Vállalatnál tervező, majd műteremvezető, végül városrendezési szakfőmérnök volt.
1987-től a közigazgatásban vállalt feladatot. Előbb öt éven át Szeged város főépítésze, városfejlesztési irodavezető, majd 1992-től (megalakulásától) 2007-ig a Dél-alföldi Régió Területi Főépítészi Irodájának vezetője, állami főépítész. 2007-ben visszatért a tervezéshez, a Tér-Idő Műterem vezető építészeként településrendezési és -fejlesztési terveket készít.
Ezzel párhuzamosan bekapcsolódott az egyetemi oktatásba. A Szegedi Tudományegyetem tiszteletbeli docense, 30 éven át urbanisztikai témájú kurzusokat és gyakorlatokat vezetett. A Pécsi Tudományegyetem településmérnök képzésében tíz éven keresztül államvizsga bizottsági elnökként és konzulensként működött közre.
Mindvégig aktív tagja volt és maradt a szakmai közéletnek, több cikluson keresztül viselt különböző vezetői tisztségeket az Építész Kamarában, a MUT-ban és az ÉTE-ben. Elnöke a Csongrád megyei Urbanisztikai Egyesületnek.
Munkássága
Szakmai pályafutása három szorosan kapcsolódó szakterületet ölel fel: építészeti és településtervezés, főépítészi tevékenység, egyetemi oktatás.
Közel harminc éves tervezői pályafutása alatt a településrendezés szinte valamennyi műfajában gyakorlatot szerzett. Több dél-alföldi város és község általános és összevont rendezési/szabályozási tervét készítette el. Tervezési tevékenységében meghatározóak voltak a városközpontok és lakóterületek részletes rendezési, valamint beépítési tervei. Megvalósult lakóegyüttesei közül kiemelhető Szeged-Kiskundorozsma, Szélmalom-környéke; Csongrád-Bökény városrész; Szentes-Honvéd városrész. A legutóbbi években bekapcsolódott a települések fejlesztési-stratégiai tervezésébe is.
A településtervezés mellett mintegy húsz éven keresztül épülettervezést is végzett. Több lakóháza épült meg Szegeden, Szolnokon, Hódmezővásárhelyen, Csongrádon, Kunszentmártonban; művésztelep Csongrádon és Mártélyon, üzletház Makón és Csongrádon. Több köztéri képzőművészeti alkotás – szobor, emlékmű – építész társszerzője is volt (Cegléd, Csongrád).
Sikeres tervpályázatok szerzője, alkotótársa többnyire felesége, Szemerey Márta építész volt. Mintegy harminc díjazott, vagy megvételt nyert pályamű készítője, közöttük egy nemzetközi tervpályázat 1. díját is elnyerte 1984-ben (Dalandzadgad, Mongólia).
Rendszeresen publikált, összesen közel 40 köz- és szakírása, tanulmánya és könyvfejezete helyi és országos folyóiratokban, monográfiákban jelent meg.
Főbb településrendezési tervei
- Kiszombor községközpont részletes rendezési terve (1972-1973)
- Csongrád-Bőkény városrész rendezési terve (1973)
- Kiskundorozsma, Szélmalom környéke házhelyrendezési terve (1973)
- Hódmezővásárhely városközpont részletes rendezési terve (1974, 1979, 1983)
- Domaszék, összevont rendezési terve (1975)
- Csongrád általános rendezési terve (1978, 1986)
- Kistelek általános rendezési terve (1979)
- Csongrád, városközpont részletes rendezési terve (1981)
- Szentes, Nagyhegy részletes rendezési terve (1982)
- Szentes, Honvéd lakóterület rendezési terve (1983)
- Cserkeszőlő, rendezési terve (1985)
- Tömörkény összevont rendezési terve (módosítás, 1986 és 1990)
- Árpádhalom összevont rendezési terve (1986)
- Derekegyház, összevont rendezési terve (1986)
- Szeged, Nagyszilléri domb részletes rendezési terve (1987)
- Battonya általános rendezési terve (1987)
- Hódmezővásárhely településszerkezeti és szabályozási terve (Szemerey Mártával, 2007, 2010)
- Balástya, településszerkezeti és szabályozási terve (Szemerey Mártával, 2010)
- Deszk, településszerkezeti és szabályozási terve (Szemerey Mártával, 2012)
- Kiszombor, településszerkezeti és szabályozási terve (Szemerey Mártával, 2011)
Elismerései
- Pro Urbe Csongrád (1988)
- Alpár Ignác emlékérem (ÉTE, 1997)
- Palóczi Antal díj (2007)
- Magyar Arany Érdemkereszt (2017)
Forrás: K. L. önéletrajza; Lechner Központ; www.delmagyar.hu
17 írása olvasható a MATARKA-n, 43 munkája található a Lechner Központban