Szakmai életútja

1936-ban született Iván községben (Győr-Sopron megye). Középiskoláit Budapesten és Sopronban végezte, itt érettségizett a Széchenyi István Reálgimnáziumban, 1954-ben. Utána szénbányában segédmunkás, majd műszaki rajzoló, földmérősegéd és térképszerkesztő. 1961-ben szerezte meg építészmérnöki diplomáját a budapesti Műegyetemen. Később ugyanitt városépítés-városgazdasági oklevelet is szerzett. A későbbiekben még számos továbbképzést elvégzett, így a MLEE filozófia, illetve politikai gazdaságtan szakosítóit, valamint közigazgatási szakvizsgát is tett.

1961-1969-ig a Zala Megyei ÁÉV-nél – közben Ulan Batorban egy biokombinát építésvezetője –, 1969-1974-ig a Zalatervnél dolgozott különböző középvezetői beosztásokban. 1974-1977 között Zala megye főépítésze. 1977-1980 között a Debreceni Tervező Vállalat tervezője, majd 1980-1982 között a Hajdútervnél irodavezető, területrendezési szakfőmérnök. 1982-től Veszprémben, majd 1991-től Ajkán a Műszaki Osztály vezetője, főépítész. 1993-1996-ig, nyugdíjba vonulásáig a Belügyminisztérium főtanácsosa. Nyugdíjasként a Telinfo-Systems tervező munkacsoportot vezeti.

Pályafutása során tanított építőipari szakközépiskolában, szakmunkásképzőben, valamint több hazai egyetemen vendégelőadóként. Több szakmai szervezetben is tevékenykedett: tagja volt az első Főépítészi Kollégiumnak, az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottsága Településtudományi Albizottságának, közreműködött az ÉTE Városrendezési Szakosztályában, elnöke volt a MTESZ urbanisztikai szakbizottságának.

Jelentősebb várostervezési munkái

Zalatervnél (1969-1974)

• Zalakaros összevont rendezési terve, üdülőterület részletes rendezési terve
• Körmend általános rendezési terv módosítása, Városközpont részletes rendezési terve, középfokú körzet rendezési terve
• Lenti általános rendezési terve, középfokú körzet rendezési terve, Városközpont és Szövetkezeti lakótelep részletes rendezési terve
• Zalaegerszeg, csatolt települések terve; Kertváros, Rákóczi utca, Ságodi fennsík, Új köztemető részletes rendezési tervek
• Nagykanizsa, OTP lakóterület; Keleti városrész; Kiskanizsai városrész részletes rendezési tervek

Debreceni Tervező Vállalatnál (1977-1980)

• Debrecen, részvétel az általános rendezési terv készítésében (középfokú körzet regionális összefüggések, településdemográfia, közintézményellátás, lakóterületfejlesztés, lakásellátás, műemlékvédelem)
• Debrecen, Homokkert és Köztemető részletes rendezési terve
• Mátészalka: Iparterület, DK-i lakóterület részletes rendezési terve

Hajdútervnél (1980-1982)

• Debrecen belváros rehabilitációs előterve
• Püspökladány település általános rendezési terve
• Püspökladány Városközpont és Fürdőterület részletes rendezési terve

MTESZ Veszprém megyei szervezete keretében (1982-1990)

• Veszprém-Kádárta, Északi lakóterület részletes rendezési terve
• Veszprém-Gyulafirátót, Lakóterület részletes rendezési terve
• Veszprémi Köztemetők felmérése és fejlesztési terve

Szövterv Szombathelyi Kft. alvállalkozójaként (1992-1999)

• Salföld összevont rendezési terve
• Zártkertrendezési tervek: Lovas; Balatonrendes; Ábrahámhegy
• Enying város általános rendezési terve
• Balatonfüred, Kéki-patak menti terület részletes rendezési terve

Jelentősebb épülettervei

Több épületet is tervezett, elsősorban zalaegerszegi működése alatt. Közülük a legismertebb a tapolcai egykor Bauxitvárosnak” nevezett lakótelepen megépült Y-házak 9 épületből álló együttese, amely az ország talán egyik legérdekesebb lakótelep-építési kísérlete. Egyéb jelentősebb épülettervei:

• Zalaegerszeg: kísérleti lakóépület (1963), 2×24 lakásos vállalati társasház (1963, 1965), ZÁÉV iroda rekonstrukciója (1964), Építők Stadionja (1964)
• Nagykanizsa, Sörgyár rekonstrukciója (társtervezőkkel, 1968)
• Keszthely, Vásártér magasház (1968)
• Tapolca városközpont, 3×36 lakás (1968-1969):
• Zalakaros, szabadtéri strand fürdőépület (1969-1974)
• Lenti, Művelődési Központ programterv (1972-1974)
• Hortobágy, Páncéloscsata-emlékmű és környezetrendezési terv (1980)

Publikációi

• Változások és aktualizálások Veszprém városépítészetében (Településfejlesztés, 1986)
• A társadalmi-gazdasági megújulás néhány urbanisztikai összefüggésben (1987)
• A Nyugati Séd-völgy és Vadaspark (Tájak Korok Múzeumok sorozatban,1988)
• A veszprémi völgyhíd ötvenéves: Az építési és történeti kutatások eredményei (szerk. és két tanulmány, 1988)
• Megyeház – Színház – Múzeum (Tájak Korok Múzeumok sorozatban, 1989)
• Javaslat a területrendezési információs rendszer (TELINFO) létrehozására (BM, 1991)
• Veszprém-Petőfiváros településtörténeti- és építészeti emlékei (VÁTI, 1987)
• Veszprém-Dózsaváros településtörténeti és építészeti emlékei (VÁTI, 1988)
• Részmunkák az EUROSTAT-KSH-BME műholdfotós területértékelési kutatásában (KSH dokumentum 1996-98.)
• Komplex rekonstrukció a Várnegyed megmentésére (Veszprémi Szemle, 2011)

Elismerései

• 1973: Zalaegerszegért Emlékplakett
• 1989: MTESZ-Nagydíj
• 1995: Nagykanizsa Város Aranyérem

Forrás: Wikipédia; Lechner Központ

4 írása olvasható a MATARKA-n, 17 munkája található a Lechner Központnál