Szakmai életútja

1929-ben született a Vas megyei Kemenesmagasiban. A Pápai Református Kollégiumban érettségizett 1948-ban. 1949-től a Zala megyei ÁÉV főelőadójaként, majd 1952–1965 között – rövid megszakításokkal – a Zalaegerszegi Ruhagyárban dolgozott, ahol a számviteli osztály vezetője volt.

1965-ben megválasztották a Zalaegerszegi Városi Tanács elnökhelyettesévé, 1967-ben pedig elnökévé. Ezt a tisztséget 23 éven át töltötte be. 1979-ben elvégezte a Politikai Főiskola állami vezetéstan szakát, 1982-ben ugyanitt a politikai tudományokból doktorált. Zalaegerszeg Városi Tanácsának elnökeként elévülhetetlen érdemeket szerzett az addig meglehetősen elhanyagolt, provinciális zalai megyeszékhely modernizálásában, európai szintre történő fejlesztésében. Elnöksége idején a város lélekszáma 25 ezerről 60 ezer fölé nőtt, és lakásállományában, intézményrendszerében, kultúrájában, gazdaságában, iparában, országos és nemzetközi kapcsolataiban egyaránt látványosan gyarapodott. Teljesen új arculatot kapott a városközpont, nívós lakóházegyüttesekkel, terekkel, üzletekkel, szórakozási lehetőségekkel. Létrejött a korszerű egészségügyi, oktatási és szociális intézményrendszer a szükséges infrastruktúrával, felvirágzott a város kulturális és sportélete. Ekkor épült fel többek között a fedett városi fürdő, a skanzen, a Hevesi Sándor Színház, a bazitai TV-torony a kilátóval és a városi sportcsarnok is. Meghatározó szerepe volt a gazdaságélénkítést és a további ipartelepítést lehetővé tevő ösztönző környezet kialakításában, ezzel Zalaegerszeg országos hírnevének, jelentőségének megteremtésében.

A város vezetőjeként tagja volt Zala megye Tanácsának, a MUT elnökségének, a Minisztertanács Tanácsi Kollégiumának (1988), valamint 1980-tól tíz éven át betöltötte a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Településpolitikai Bizottságának elnöki tisztét. 1990-ben nyugállományba vonult, de utána is közel két évtizedig aktívan részt vett a zalaegerszegi közéletben, különböző egyesületek és alapítványok munkáját támogatva.

Publikációi

• Zalaegerszeg fejlődése 1945–1960 között (Fejezetek Zalaegerszeg történetéből, 1970)
• Előszó (Zalaegerszeg – Dokumentumok a város történetéből, 1985)
• Írásai jelentek meg a Budapesti Fórum, Magyar Építőipar, Városépítés, Településfejlesztés, Területrendezés, Városi közlekedés, Zalai Tükör című folyóiratokban, amelyek Zalaegerszeg fejlesztésének kérdéseivel foglalkoznak.

Elismerései

• Hild János emlékérem (1975) – „a gyakorlati városfejlesztésben és annak irányításában kifejtett kimagasló munkásságáért”
• Zala Szolgálatáért Emlékérem arany fokozata (1978)
• Pro Urbe Zalaegerszegért díj (1985)
• Zala Megyei Alkotói Díj (1989) 
• Zala Megye Díszpolgára cím (2001)
• Zalaegerszeg díszpolgára cím (posztumusz, 2016)
• Munka Érdemrend arany fokozata
• Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozata

Forrás: wikipedia, zalaegerszeg.hu

12 írása olvasható a MATARKA-n