Szakmai pályafutása

1911-ben született Egerben, neves építészcsaládba. Édesapja id. Lux Kálmán a hazai műemlékvédelem kiemelkedő alakja volt, aki a Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Középkori Építészet tanszékén tanított, és a kor legjelentősebb műemlék-helyreállításain dolgozott (egy időben másik fiával, Lux Gézával együtt).

1934-ben itt szerzett építész diplomát. Még egyetemistaként 1933-tól a Fővárosi Közmunkák Tanácsának munkatársa lett, míg be nem hívták katonai szolgálatra. A II. világháború vége Karintiában érte, miután 1945-ben angol hadifogságba esett. Magyarországra visszatérve Vas megyében részt vett a földosztásban. Minisztériumi megbízásból magánépítészként az ország sok pontján település-vizsgálatokat végzett.

1949-ben közreműködésével és az ÉVM irányításával megalakult az ún. Városrendezési Műhely, melynek feladata új metodika kidolgozása, illetve a regionális szemlélet bevezetése volt. 1953-ban az újonnan alakult Településrendezési Intézetben (TERINT) foglalkozott tovább a regionális tervezéssel. Majd a VÁTERV Városrendezés osztályán folytatta tervezői tevékenységét csoportvezetőként, illetve osztályvezetőként. A VÁTI megalakulása után annak főmérnöke lett (1957-1963), majd a Tudományos Irodán dolgozott 1968-ig.

Angol, francia és német nyelven is kiválóan beszélt, ez lehetővé tette számára külföldi várostervezői feladatok vállalását és nemzetközi kapcsolatok kiépítését. 1968 és 1972 között így került Algériába, ahol Constantine várostervezési szakértőjeként ingatlankezelési, hatósági és tervezési feladatokat látott el. Hazatérése után bekapcsolódott a VÁTI exporttervezési feladataiba. Részt vett Vietnámban Hong Gai tengerparti város regionális- általános- és részletes rendezési terveinek elkészítésében, melyért a tervező csapat 1978-ban VÁTI Nívódíjat kapott. Majd Algériában Skikda város hasonlóan komplex tervezési feladatainak előkészítésében vett részt. De járt Marokkóban, Ghánában, Etiópiában, Nigériában is további exporttervezési munkák felkutatása és előkészítése céljából. Nyugdíjba vonulása után is aktívan dolgozott nemzetközi kapcsolatok ápolásában, vendégek fogadásában, delegációk tagjaként. Szakfordításokat is készített, többek között a Központi Múzeumi Igazgatóság számára.

Tervezési munkái

• Kiskunhalas területfelhasználási, forgalmi hálózati javaslata (1950)
• Püspökladány általános rendezési terve (Zsitvay Tiborrral, 1952)
• Tatabánya, Főtér részletes rendezési terve (Dénesi Ödönnel, 1952)
• Komló általános rendezési terve (1953)
• Székesfehérvár, 3-as alközpont módosított részletes rendezési terve (Kővári Lajossal, 1956)
• 1958. évi bányászlakások beruházási programjavaslata (Pataky Tiborral, 1957)
• Nógrád – Hevesi körzet vizsgálata (Gyárfás Ivánnal, Mátyás Lajossal, Hallek Miklóssal, 1958)
• Baranya -Tolnai körzet regionális rendezési tervvázlata (Bartke Istvánnal, Csécsi Nagy Miklóssal, 1960)
• Békés, Epreskert házhelyrendezési terve (Csillag Józseffel, 1962)
• Egyszerűsített általános tervek (Bóly, Abádszalók, Abony, Biatorbágy, Bak, Buzsák Csiszta-puszta, 1962-1963)
• Gyula a III. ötéves terv első két évében átadandó lakások építési területeire vonatkozó részletes rendezési tervek felülvizsgálata (1963)

Publikációi

Publikációi a Városépítés, a Magyar Építőművészet, a Településtudományi Közlemények és az Építésügyi Szemle folyóiratokban jelentek meg. Ezek közül a jelentősebbek:

• A magyarországi regionális tervezés eddigi eredményei (Építésügyi Szemle, 1959/3)
• A Magyar Szocialista Falu tervpályázat (Magyar Építőművészet, 1961/4)
• A távlati lakásfejlesztési terv előkészítése vidéki városaink részletes rendezési terveiben (Gyárfás Ivánnal, Magyar Építőművészet, 1962/1)
• A regionális tervezés és városrendezés távlati feladatai (Városépítés, 1964/2)
• Ghana városfejlesztési regionális tervtanulmánya (Városépítés, 1965/5)

Forrás: Kuslits Tibor köszöntője (Magyar építőművészet, 1987/4-5); Lechner Tudásközpont; Matarka

8 írása olvasható a MATARKA-n, 20 munkája található a Lechner Központban