Márkus Dóra

(1935-1999)

építészmérnök, várostervező
városépítés-városgazdasági szakmérnök
minisztériumi főtanácsos

Szakmai életútja és munkássága

1935-ben született Budapesten. 1958-ban szerezte meg diplomáját a budapesti Műegyetem Építészmérnöki Karán, majd 1968-ban ugyanitt városépítés-városgazdasági szakmérnöki oklevelet is kapott.

Rövid ideig a Budapest III. kerületi Tanács Építési Osztályán dolgozott, majd a KÖZTI-ben, de munkásságának meghatározó korszaka a VÁTI volt, ahol 18 évig tevékenykedett tervezőként. Általános, egyszerűsített általános és részletes rendezési terveket készített, melyekben egyaránt érvényesítette a városrendezési és műemléki szempontokat. Sikeresen szerepelt országos tervpályázatokon is (többek között Hódmezővásárhely, Orosháza).

1978-tól az ÉVM-ben (majd jogutódjainál) építésügyi igazgatási, valamint területrendezési és településrendezési szakterülettel egyaránt foglalkozott. Részt vett országos tervpályázatok előkészítésében és bírálatában, az OÉSZ különböző felülvizsgálataiban. Egy időben területi referens-főmérnök is volt. A dunai vízlépcsővel (mint az egyik „legrázósabb témával”) is foglalkozott, szakmai felkészültségének köszönhetően úrrá tudott lenni a kényes helyzeteken is. Fontos feladata volt az 1988-ban megalakult Magyar-Osztrák Területrendezési és Tervezési Albizottság létrehozása és üléseinek szakmai előkészítése, szervezése. Az Albizottság munkájában aktívan részt vett, előkészítette annak Határmenti Együttműködési Munkacsoportját. 1994-ben főtanácsosként vonult nyugdíjba.

Nyugdíjasként a Közép-magyarországi Területi Főépítészi Iroda szakfőtanácsosa volt. Elsősorban a budapesti kerületi terveket véleményezte, valamint műemléki kérdésekkel is foglalkozott. Előkészítette Százhalombatta téglagyárának műemléki védettségét. Aktívan részt vett az ARGE DONAU (a Duna menti tartományok munkaközössége) Területrendezési Munkacsoport munkájában.

Fontosabb tervei a VÁTI-ban

Általános és egyszerűsített általános rendezési tervek

  • Heves község egyszerűsített általános rendezési terve (Németh Istvánnal, 1961)
  • Beremend egyszerűsített általános rendezési terve (1962)
  • Edelény és Finte községek egyszerűsített általános rendezési terve (1962)
  • Bóly egyszerűsített általános rendezési terve (Lux Kálmánnal, 1962)
  • Veresegyház egyszerűsített általános rendezési terve (1963)
  • Bükkszék, általános rendezési terve (1964)
  • Nagyvázsony általános rendezési terve (1965)
  • Dunaszentgyörgy egyszerűsített általános rendezési terve (Mechtl Alfréddal, 1965)
  • Sárospatak egyszerűsített általános rendezési terve (1967)
  • Kőszeg általános rendezési terve (1970, 1976)
  • Zamárdi egyszerűsített általános rendezési terve (1971)
  • Sopron és a Fertőtáj településcsoportjai általános rendezési terve (1972-1974)

Részletes rendezési tervek

  • Edelény községközpont részletes rendezési terve (Puska Istvánnal, 1962)
  • Heves községközpont részletes rendezési terve (Puska Istvánnal, 1963)
  • Sátoraljaújhely, Kossuth Lajos utca és Honvéd utca részletes rendezési terve (1963)
  • Érd községközpont részletes rendezési terve (1964)
  • Sárospatak községközpont részletes rendezési terve (1966)
  • Bonyhád községközpont részletes rendezési terve (1968)
  • Heves nagyközség központjának részletes rendezési terve (1971)
  • Mátraszentimre – Galyatető részletes rendezési terve (1973)
  • Sárospatak városközpont részletes rendezési terve (1976)
  • Zamárdi, üdülőközpont részletes rendezési terve (1976)
  • Gyöngyös városközpont részletes rendezési terve (1976)
  • Sárospatak városközpont részletes rendezési terve (1976)

Forrás: Nekrológ (Urbanisztika, 1999, Pap Klára); Lechner Központ

3 írása olvasható a MATARKA-n, 60 munkája található a Lechner Központnál