Dr. Meggyesi Tamás DSc
(1936-)építészmérnök, várostervező
professor emeritus
Széchenyi-, Ybl- és Hild-díjas
Szakmai életútja
1936-ban született Persén. A Zeneakadémia zongora tanszakára készült, 1960-ban mégis építészmérnöki diplomát szerzett a budapesti Műegyetemen. 1960-1962 között a BUVÁTI-ban dolgozott tervezőként, Brenner János munkatársaként részt vett a Józsefváros első rekonstrukciós terveinek elkésztésében, valamint Budapest környéki települések általános rendezési terveinek kidolgozásában.
1962-ben meghívták a Műegyetem Városépítési tanszékére, ahol 1970-ig tanársegéd, 1970-1982-ig adjunktus, 1982-1993-ig docens, majd 1993-tól egyetemi tanárként oktat. 1964 óta számos településrendezési jellegű tervezési munkában, valamint tudományos kutatási munkában vett részt. 1964-ben – egy 3 hónapos drezdai ösztöndíj után – az általános rendszerelmélet urbanisztikai alkalmazásával foglalkozott, amiről számos szaktanulmánya jelent meg. 1988-tól kezdődően érdeklődése a hazai tradicionális települési kultúrák felé fordult, amivel kapcsolatban kutatási megbízások keretében számos tanulmányt készített és előadásokat tartott. 1965-1990 között a Kertészeti Egyetem Kert- és Tájtervezési Karán a Városépítés című tárgy előadója. 1981-ben PhD, 1994-ben az építészettudományok doktora (DSc) tudományos fokozatot szerzett.
Az 1980-as évek elejéig a Műegyetem R Klubjában kéthetenként sikeres szabadgondolkodó szakmai vitaesteket rendezett. 1989-ben közel egy évig – műegyetemei állása megtartása mellett – a KÖHÉM Településrendezési Főosztályának vezetője volt. Sokáig nem engedték katedraközelbe. 26 év után, 1992-ben a Városépítési tanszék vezetője lett. A tanszéket Urbanisztikai Intézetté alakította át, ami azonban a belső és kari ellenállásnak köszönhetően nem bizonyult sikeresnek, így az Intézet 1998-ban ismét tanszékké vált. Tanszékvezetői pozícióját 1999-ig megtartotta, 2005-től professor emeritus.
1992-ben Pécsett, a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán megalapította a Településmérnök szakot (amit azután rövidesen megszüntettek), és az Urbanisztika tanszéket, aminek 2 évig vezetője volt, és ahol az általa kidolgozott és akkreditált tanterv szerint 2002-ig félállású főiskolai tanárként tanított. Közben megbízásos tervezési munkákat is végzett, így 2000-ben elkészítette Balatonfüred Óváros rehabilitációs tervét, 2001-ben Balatonfüred és Szekszárd helyi értékvédelmi koncepcióját és rendelet-tervezetét.
2000-től kezdődően érdeklődése a térelmélet felé fordult. Ezzel kapcsolatban kutatási megbízást is kapott, aminek eredményét 2003 végére önálló könyv formájában is megjelentette. 2002-ben egyetemi jegyzetet írt Településtervezés címen az építészmérnök hallgatóknak és Településfejlesztés címen az építőmérnök hallgatóknak, amit CD formájában kaptak kézhez. 2004-től a Corvinus Egyetem Településmérnöki szakán a Településtörténet című tárgy előadója volt.
Több külföldi egyetemen is tartott vendégelőadásokat, így Hollandiában a Leewarden Politechnic-en, a Berkeley-n (USA), Coventry-ben (Anglia), Turkuban (Finnország), San Sebastianban (Spanyolország), Isztambulban, Athénban és Moszkvában.
1962-1990 között rendszeresen vett részt városrendezési jellegű tervpályázatokon, ahol pályaműveivel – legtöbbször állandó partnerével, Bognár Lászlóval – közel 50 alkalommal részesült díjban, illetve megvételben. A Gent központjára kiírt nemzetközi tervpályázatra benyújtott pályamunkájukkal megvételt nyertek.
Szakmai közéleti tevékenysége is igen széleskörű. 1988-2003 között a MUT elnökségi tagja, 1990-2000 között az ICOMOS Történeti Városok bizottságának vezetője, 1972-1992-ig az UIA (Union Internationale des Architectes) Városrendezési munkabizottságának tagja, 1982-től az MTA Településtudományi Bizottságának tagja. 2016-ban tartotta székfoglaló előadását a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémián, „Promenadológia – a séta költészete az urbanisztikában” címmel.
Publikációi
Tanulmányainak, esszéinek száma jóval meghaladja a százat. Írási megtalálhatók a Településtudományi közlemények, Városépítés, Építés-építészettudomány, Magyar építőművészet, Demográfia, Területrendezés, Műszaki tervezés, A falu, Társadalmi szemle, Településfejlesztés, Országépítő, Falu Város Régió, Új magyar építőművészet, Echo, Építésügyi szemle, Magyar szemle, Régi-új magyar építőművészet, Debreceni disputa, Icomos híradó, Klíma 21 füzetek, 4D tájépítészeti és kertművészeti folyóirat, Vigilia, Híd, Műemlékvédelem, Metszet című folyóiratokban. Írásainak egy része spirituális kérdésekkel foglalkozik. Néhány – érdeklődésére jellemző tárgyú – folyóiratokban megjelent cikke:
- Rendszerelmélet érvényesítése az emberi környezet modellezésében (Építés – építészettudomány, 1971)
- Urbanisztika és rendszerelmélet (Demográfia, 1971)
- Települések mikroszerkezetének logikai modellje (Településtudományi közlemények, 1978)
- Magyarország hagyományos lakókörnyezeti kultúráinak tipológiája (Településtudományi közlemények, 1987)
- A hagyományos települési kultúrák védelme, 1990)
- Települési szövettan (Falu-város-régió 2002)
- Építészet vagy/és települési táj (Régi-új magyar építőművészet, 2003)
- A Kárpát-medence géniuszai (Építésügyi szemle, 2005)
- A történeti települési táj identitás-rétegei, (Régi-új magyar építőművészet, 2011)
- A szakrális tér és a fény (Vigilia, 2013)
Könyvei, tankönyvei, tanulmánykötetekben megjelent esszéi:
- A városépítés útjai és tévútjai (Műszaki Könyvkiadó, 1985)
- Utcák és terek az alföldi kertes településekben (ÉVM kiadvány, 1989)
- Az égi Jeruzsálem (In: Urbanisztika 2000, Akadémiai Kiadó, 1999)
- Lány egyszarvúval (2001)
- A transzparencia. (In: Hely és jelentés – Tanulmányok az építészetről és a városról, Terc, 2002)
- Város a Dunán (Polonyi Károllyal, In: A mi Budapestünk, Pallas Stúdió, 2002)
- Településtervezés (egyetemi jegyzet, 2002)
- Településfejlesztés (egyetemi jegyzet, 2002)
- A külső tér (Műegyetemi Könyvkiadó, 2003)
- A 20. század urbanisztikájának útvesztői (Terc, 2005)
- Települési kultúráink (Terc, 2008)
- Városépítészeti alaktan (Terc, 2009)
- Számadás (esszékötet, Terc, 2011)
- Napló (Terc, 2017)
Elismerései
- Ybl Miklós-díj (1992) – „a hazai városépítészetben kifejtett alapvető jelentőségű, értékmegőrző szakmai, kutatói, publicisztikai tevékenységéért”
- Széchenyi-díj (2004)
- Hild János-díj (2005) – „a településtervezés, a településfejlesztés és a települési értékek feltárásának területén, az emberséges lakókörnyezet megőrzése és kialakítása érdekében végzett magas szintű tudományos, metodikai, oktatói, valamint publikációs tevékenységéért”
- Magyar Urbanisztikáért-díj (2011) – „az egyetemi oktatás területén kifejtett iskolateremtő munkásságáért, valamint – a gyakorlati megközelítésű tanulmányoktól a filozófia jellegű művekig terjedő – szakirodalmi, irodalmi tevékenységéért”
Forrás: Országos Doktori Tanács (ODT); urb/bme; Egy tanszék 80 éve (BME Urbanisztika Tanszék)
88 írása olvasható a MATARKA-n, 31 munkája található a Lechner Központnál