Mózes Pál
(1932- )várospolitikus, Nagykanizsa tanácselnöke
Hild-díjas
Szakmai életútja
1932-ben született Murakeresztúron. Szegény családból származott, szülei horvát anyanyelvűek voltak, továbbtanulását nem tudták vállalni. Hamar munkába kellett állnia, faipari szakmát tanult. 1950-től négyévi katonatiszti szolgálatot teljesített. Leszerelése után a Nagykanizsai Bútor és Faipari Vállalat asztalos műhelyének szakmunkása, majd később az igazgatója lett. Közben elvégezte a nagykanizsai közgazdasági technikumot. Budapestre került, kétéves politikai főiskolára.
A Nagykanizsai Tanácsnál kezdett dolgozni. 1970-ben (36 éves korában) megválasztották a városi tanács elnökének. A városért tenni akaró, elkötelezett, konfrontációkat is felvállaló, határozott vezető volt, aki sok tanulással, önképzéssel gyarapította gazdasági-közigazgatási ismereteit. A várost 27 évig szolgálta, hatszor választották meg tanácselnöknek. Elnöksége alatt, 1981-ben Nagykanizsa városa elnyerte a MUT Hild János Emlékérmét. Az indoklás szerint: „A jól karbantartott, színvonalasan kialakított régi és új munkahelyek, a város szerkezetéhez jól illeszkedő nem egyhangú, hanem változatos új lakóterületek, ezek közé ékelődő, a városok átlagát meghaladó terjedelmű zöldfelületek, közparkok, a korszerűen, színvonalasan kiépített szabadidő-központ együtt biztosítanak a város lakosai és a városlátogatók számára megfelelő közérzetet. A város fejlődésére jellemző a regionális szerepkörből adódó feladatok vállalása, a település és környéke együttélésének tudatos szervezése.”
Publikációi
Nyugdíjba vonulása után idejét visszaemlékezései megírásával tölti, eddig négy könyve jelent meg:
- Keresetlen emlékeim
- A politika valóságában (2016)
- Megkerülhetetlen vallomások
- Visszatekintés (2020)
16 írása jelent meg a Kanizsa Hetilapban, néhány további a Városépítés, valamint az Állam és igazgatás című folyóiratokban.
Elismerései
- Munka Érdemrend Arany fokozata
- Hild János Emlékérem (1983) – „több évtizedes kiemelkedő városfejlesztési munkásságáért”
- Nagykanizsa Város Díszpolgára (2006)
Forrás: Kanizsa (archivum.kanizsaujsag.hu); Nagykanizsa online (kanizsaujság.hu)
5 írása olvasható a MATARKA-n