
Olajos Csaba
(1947- )építészmérnök, városépítés-városgazdasági szakmérnök
műemlékvédelmi szakmérnök
főépítész
Szakmai életútja
1947-ben született a Szabolcs-Szatmár megyei Kishódoson. A miskolci Földes Ferenc Gimnáziumban érettségizett, majd a budapesti Műegyetem Építészmérnöki Karán 1972-ben szerzett építészmérnöki diplomát. Egyetemi évei alatt első díjat nyert a Gárdony központjára kiírt hallgatói tervpályázaton. Posztgraduális képzés keretében 1980-ban városrendezés-városgazdálkodási, illetve 1990-ben műemlékvédelmi szakmérnöki oklevelet is szerzett.
1972-től a Borsod-Abaúj-Zemplén (BAZ) Megyei Tanács VB. Építési, Közlekedési és Vízügyi, (majd Építési és Vízügyi) Osztályán dolgozott 1989-ig. Kezdetben építéshatósági munkát végzett, de 1974-től már döntően a rendezési tervek készíttetése és véleményezése volt a feladata, emellett munkaköréhez tartoztak az építészeti, városépítészeti kérdések, valamint a különböző megyei beruházások koordinálása is. Hivatali munkáján túl részt vett tervpályázatokon is, a Bács-Kiskun megyei családi ház pályázatra benyújtott pályaműve kiemelt megvételben részesült.
1989-1992 között megyei főépítész, a BAZ Megyei Önkormányzat Területfejlesztési és Kommunális Osztály vezetője. 1992-2007 között az Észak-Magyarországi Területi Főépítészi Iroda vezetője, területi főépítész Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyei illetékességgel. 2009-től (már nyugdíjasként) tanácsadó főépítészként tevékenykedik Sárospatakon.
Munkássága
Főépítészi munkásságában mindvégig meghatározó volt a megye műemlékeivel kapcsolatos elmélyült tevékenység. Kezdeményezte az állagvédelmi feladatok elvégzését a legveszélyeztetettebb kastélyokon, kúriákon, és több műemléképület helyreállítása is megtörtént. Befejeződött a tokaji Sasarát-Karácsony ház és a pácini Mágóchy kastély, a kékedi Melczer kastély, valamint a szerencsi Rákóczi Vár rekonstrukciója, megkezdődött az Ónodi Vár és a tokaji Zsinagóga helyreállítása is. Kezdeményezte és koordinálta műemléki fotókiállítás és műemléki album anyagának összeállítását és megjelentetését.
Nagy fontosságot tulajdonított a tervpályázatoknak. Jelentős szerepet vállalt a tokaji, a mezőkövesdi, az edelényi városközpontokra, Diósgyőr városrészre, valamint Sajószentpéter és Putnok nagyközségek központjára és a Nyéki-tavak hasznosítására kiírt tervpályázatok előkészítésében és zsűrizésében. Maga is részt vett tervpályázatokon, így a Miskolc-belváros, a Miskolc-Tetemvár és az Orosháza-Gyopárosfürdő rendezési pályázatán, valamint a tokaji Zsinagóga hasznosítására, a hagyományos környezetben építendő családi házakra és a Miskolci Művészeti Gimnázium kialakítására kiírt pályázatokon.
Tevékenyen részt vett a szakmai közéletben is. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Építész Kamara alelnöke volt több cikluson keresztül. Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága vezetőségi tagja, egyben a Népi Építészeti Szakbizottság titkára is. A Miskolci Egyetemen 1996-tól tart Urbanisztika előadásokat egyetemi hallgatók részére.
Publikációi
Számos írása jelent meg önálló kötetként, könyvfejezetként, illetve szakmai és más folyóiratokban (Honismeret, Magyar építőipar, Műemlékvédelem, Művelődés, Miskolci keresztény szemle, Északkelet-Magyarország, Építésügyi szemle, Icomos Híradó). Néhány jelentősebb publikációja:
- Borsod-Abaúj-Zemplén megye népi építészeti emlékei és azok védelme (A miskolci Herman Ottó Múzeum közleményei, 1981)
- A tarcali koronauradalom építészeti emlékei (A Herman Ottó Múzeum évkönyve (1991)
- Avasi pincék, barlanglakások (In: A miskolci Avas monográfiája 1993)
- A Diósgyőr-vasgyári kolónia (Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 4. önálló kötet, 1998)
- A tetemvári deszkatemplomok (In: Fából és deszkából A miskolci deszkatemplom, 1999)
- Építészeti típusok egymásra hatása Tarcalon (Művelődés, 1999)
- Kastélyok és kúriák (Új holnap, 2002)
- Kastélyok és kúriák Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (Művészettörténet, Műemlékvédelem, 2002)
- Városfejlődés, városépítészet (In: Miskolc története 1848-tól 1918-ig IV/1. kötet, 2003)
- Miskolc városrendezési terve a trianoni döntés után (Levéltári évkönyv, 2005)
- Megyénk pálos emlékeinek múltja és jövője (Miskolci keresztény szemle, 2005)
- Adalékok Borsod megye településszabályozásának történetéhez (Levéltári évkönyv, 2006)
- A Kapyak ősi kúriája. A tállyai Maillot-kastély (A HermanOttó Múzeum évkönyve, 2017)
Elismerései
- Kiváló Munkáért (ÉVM, 1979)
- Magyar Műemlékvédelemért díj (1985)
- Habitat emlékérem (1993)
- Magyar Urbanisztikáért emlékérem (1997)
- Kós Károly-díj (2005)
- Miskolc Város Építészeti Alkotói díja (2007) – építészeti, építészettörténeti munkásságáért
- Forster Gyula-díj (2007) – Borsod-Abaúj-Zemplén megye, illetve az Észak-magyarországi Régió épített környezete megőrzése érdekében végzett sokoldalú gyakorlati és elméleti munkássága, a tájházak hálózatának kialakításában és a világörökségi helyszín Tokaj-Hegyalja építészeti és táji értékeinek védelmezésében játszott szerepe elismeréseként
Forrás: Miskolc Megyei Jogú Város (mikolc.hu); muzsakkertjemiskolc.hu (FOTO); matarka, docplayer.hu
22 írása olvasható a MATARKA-n, 3 munkája található a Lechner Központnál