Ongjerth Richárd

(1953- )

építészmérnök, várostervező
Hild-díjas

Szakmai életútja

Egerben született 1953-ban. 1972-ben érettségizett a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban, majd a VÁTI Közlekedési Szakosztályán dolgozott műszaki rajzoló-szerkesztőként. 1980-ban a BME Építészmérnöki Karán diplomázott a Lakóépülettervezési Tanszéken.

1980-1992-ig a BVTV Városépítési Kutatási Önálló Osztályon kutató, majd 1987-től osztályvezető-helyettes. 1992-2003-ig a BVTV Rt., majd annak átalakulása után a BFVT Kft. Térségkutatási és Városfejlesztési Irodájának vezetője volt. 1995-2007-ig a főváros által létrehozott Studio Metropolitana Urbanisztikai Kutató Központ ügyvezető igazgatója, majd 2008-ig a cég kutatási igazgatója volt. 2008-2016-ig a MUT nonprofit szervezetének, a Magyar Urbanisztikai Tudásközpontnak (MUTK) ügyvezető igazgatója, 2017-től 2019-ig vezető tanácsadója. 2001-ben hozta létre a DRO Stúdiót, ahol 2010 óta ügyvezetőként és vezető tervezőként dolgozik. 2007-2011 között a Budapest-józsefvárosi városrehabilitációt szervező RÉV8 Zrt. igazgatóságának volt az elnöke.

E tevékenységek mellett több szakmai és civil szervezetben vállalt különféle megbízatásokat (pl. Levegő Munkacsoport, Urbanissimus Egyesület). 1989-1991 között tagja volt a MUT választmányának, 1991-1994 között az ellenőrző és számvizsgáló bizottságnak, majd 1994-2018 között az elnökségnek. Alapító és vezetőségi tagja volt a MUT Budapesti és Pest Megyei Területi Csoportjának. 2006 óta tagja a Falu, Város, Régió folyóirat szerkesztő bizottságának.

Munkássága

Pályája során foglalkozott kutatással, tervezéssel, oktatással és szakmai kommunikációval is. Kutatói tevékenységét a BVTV-ben kezdte, majd a Stúdió Metropolitana-ban és a MUTK-ban folytatta. Kutatásai elsősorban az urbanisztikai módszertani és a városfejlesztés kérdéseivel foglalkoztak. Eredményeit számos publikációjában ismertette.

Tervezői tevékenysége során területrendezési és -fejlesztési terveket, illetve településrendezési és -fejlesztési terveket egyaránt készített. Jelentősebb tervezési munkái:

  • Budapest belső kerületeinek rehabilitációs koncepciója
  • Budapest általános rendezési terve, majd településszerkezeti terve társadalmi, gazdasági, lakásügyi fejezetei (a 80-as évek végétől 2003-ig)
  • BART-DÉL Projekt (regionális fejlesztési program, Urbanissimus Konzorcium, 1992-1993)
  • Aszódi Úti Rehabilitációs Akció (AURA,) – Budapest, IX. kerület, Aszódi úti kolóniának az ott élők számára, aktív részvételükkel történő megújítását célzó kísérlet (1993-1994)
  • Csepel városfejlesztési koncepciója (1994-1995)
  • Pilisborosjenő, Őrbottyán településszerkezeti és szabályozási terve (1998-2002)
  • Budakeszi településfejlesztési koncepciója, településszerkezeti és szabályozási terve, (2000-2005)
  • Budapest barnamezős rehabilitációs koncepciója (2003-2004)
  • Budapest Zöldfelületi Rendszere fejlesztési koncepciója (2005)
  • Budapest Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata (2007)
  • Csepeli Gyárváros megújítási stratégiája (2012-2013)
  • Siófok, Balatonlelle, Balatonboglár, Balatonföldvár településfejlesztési koncepció és ITS felülvizsgálata (2016-2018)
  • Szigetvár és Siklós Klímaprogramja (2018-2021)
  • Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar megyék területrendezési terve (2018-2020)
  • Dunaújváros településfejlesztési koncepciója, településszerkezeti és szabályozási terve (1997-2005)

1993 óta vesz részt az urbanisztikai felsőoktatásban. 2005-ig az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola Települési Tanszékén, 1995-2003-ig az ELTE Szociológia Tanszékén volt óraadó. 2003-tól a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának Szociológia és Kommunikáció Tanszékén óraadó, majd részmunkaidős tudományos munkatárs, 2013-tól a tanszék Városkommunikációs Műhelyének vezetője. 2007-2016 között óraadó a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen, majd a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Előadásokat tartott más felsőoktatási intézményekben is, így a Debreceni Egyetemen, a Szegedi Egyetemen, a Zsigmond Király Főiskolán, a Wekerle Sándor Üzleti Főiskolán, a Corvinus Egyetem Tájépítészeti és Agrárgazdálkodási Karain, és a Nemzetközi Bankárképző Központban is.

1993-ban, a 23 önkormányzatra kiterjedő regionális kísérleti tervezési projekt, a BART-DÉL során szerezte első tervezési kommunikációs tapasztalatait, amelyet aztán az AURA, a csepeli koncepció, és számos más, különféle participációval megvalósuló tervezési munka során, illetve a kilencvenes évek végén nemzetközi együttműködésben megvalósított City In Dialogue EU-projektben fejlesztett tovább.

A kilencvenes évektől része szakmai munkájának a különféle konferenciákon való szereplés előadóként, vagy moderátorként. 2003-2008-ig Budapest várostervezési kommunikációs fórumainak moderátora. 2010-2013 között három alkalommal szakmai főszervezője volt az Urb:Icon Városfejlesztési Kiállítás és Projektvásárnak. 2012 őszétől az akkor indult internetes FUGA Rádióban önálló urbanisztikai műsor, a Városi Sáv szerkesztő-műsorvezetője, ezt a munkáját a rádió megszűnéséig végezte.

Publikációi

Számos cikke, írása jelent meg szakmai különböző folyóiratokban (Falu Város Régió, Urbanisztika, Magyar építőművészet, Építésügyi szemle, Budapest, 4D: tájépítészeti és kertművészeti folyóirat), valamint több oktatási célú jegyzet (társ)szerzője. Fontosabb szakmai füzetei, tanulmányai, könyvei, illetve könyvfejezetei:

  • Ajánlások a felhagyott iparterületek újjáélesztéséhez: A RETINA Projekt tapasztalatai alapján (szerk., 2012)
  • A párbeszédben álló város – Gyakorlati útmutató a társadalmi részvétellel történő településtervezéshez (Studio Metropolitana, 1999)
  • A települési tervezés tényleges gyakorlata a települési önkormányzatokban (kutatási zárójelentés (2002)
  • Budapesti agglomeráció 1990-2000: Jelentés a Metropolisz Térség helyzetéről és legfontosabb folyamatairól (Studio Metropolitana, 2002)
  • Városklíma kalauz – avagy: útmutató a városi klímaprogramok előkészítéséhez döntéshozóknak és döntéselőkészítőknek (szerk., MUT, 2012)
  • Előtte és utána, Kiskereskedelem és városfejlődés a hazai belvárosokban, Az üzletutcák megújításainak tanulságai, Városnegyedek megújításának közösségi és várostervezési folyamatai (Dúll Andreával és Kocsis János Balázzsal, In: Főutcák, üzletutcák – megújulás és fejlesztés (2015)
  • A hatékony önkormányzat – Makroszintű kényszerek és mikroszintű szabadságok (Számadó Rózával, In: Fenntartható önkormányzat, 2020)
  • Metropolisz Műhely kiadványai (városfejlesztési kutatások, felmérések, a 2000-es évek közepén)

Elismerései

  • Hild János-díj (2019) – „az innovatív urbanisztikai módszerek meghonosításáért és a MUT-ért végzett munkájáért”

Forrás: O. R. önéletrajza; TUTSZ (Turizmusfejlesztők és Tanácsadók Szövetsége)

27 írása olvasható a MATARKA-n, 24 munkája található a Lechner Központban