Szakmai életútja

Édesapja Perczel Károly, a neves építész, urbanista a II. világháború alatt családjával emigrációban élt Franciaországban. Anna 1942-ben Párizsban született Anique Preiser néven. A család 1945-ben hazatért Magyarországra, így iskoláit már Magyarországon végezte. Középiskolai tanulmányait az egykori Fasori Andrássy palotában 1946-1956 között működő Maxim Gorkij magyar-orosz iskolában (ma az Általános Értékforgalmi Bank székháza) folytatta, majd felvették a Budapesti Műszaki Egyetemre. 1967-ben diplomázott építészmérnökként.

1967-től, édesapjához hasonlóan településtervező építészként kezdett dolgozni a BUVÁTI-ban. Több közös tervezői munkát végzett a tervező-csoportvezető Vadász Györggyel. Ezek közül a legismertebb az 1974-ben elkészült Árnyas utca 15. szám alatti lakóház, amelyről Makovecz Imre írt elismerő kritikát a Magyar Építőművészet 1974/5 számában. Szintén Vadász György munkatársaként részt vett Zalaegerszeg városközpontjának tervezésében. Legfontosabb vezető tervezői munkája a Gellért hullámfürdő rekonstrukciója volt (Vészi Évával, Kölönte Zsolttal és Palotai Tamással).

1975 és 1977 között élettársával (Tóth Tamás építésszel) Algériában, majd 1980-tól 1982-ig Mozambikban dolgozott. Fő feladatuk Algériában a mezőgazdasági reform keretében megépülő új falvak tervezése volt. A falvak építése az elkészült tervek alapján azonnal megkezdődött. Részt vettek a Jijel megye területén lévő városok területi lehatárolási és szabályzati terveinek készítésében is. Mozambikban repülőterek és határállomások tervezését végezték (a Tete városába tervezett repülőteret át is adták, de a többi terv már nem épülhetett meg a közben kiújult fegyveres harcok miatt).

Az 1987-től a VÁTI Kutatási és Műemléki Irodáján dolgozott, ahol több rehabilitációs jellegű városrendezési tervet készített budapesti kerületekre. Közülük a legjelentősebb Közép-Józsefváros rehabilitációját előkészítő tervezői tevékenysége, amely több éven keresztül volt fontos feladata. Célja mindenkor a történelmi értékek védelme, az egyes városrészek sajátos karaktarének, hangulatának, kultúrájának megőrzése volt. Munkája hozzájárult ahhoz, hogy az Andrássy utat övező városrész UNESCO világörökségi védelem alá került. Eközben alapító tagja lett a Duna Körnek majd a Duna Chartának, a környezetvédelem elkötelezett harcosává vált, a Bős-Nagymarosi beruházás ellen is felemelte szavát. A rendszerváltás után 1990-ben pártonkívüliként, az SZDSZ listáján került be a Fővárosi Közgyűlésbe, ahol a Környezetvédelmi Bizottság elnöke lett. 1994-ben azonban már nem jelöltette magát újra, mert úgy érezte, nem tud elegendő eredményt elérni. 1998-tól Kőbánya-Ligettelkek komplex építészeti programját vezette. Ennek keretében városrendezési terveket, tömbrehabilitációs terveket, értékkatasztereket, tudományos elemzéseket készített közel egy évtizeden keresztül.

Közben 1996-ban kezdte meg a régi pesti zsidónegyed építészeti és társadalmi értékeinek felmérését. Ettől kezdve az itt fellelt értékek megőrzését és védelmét tekintette legfőbb életcéljának. 2004-ben többedmagával hozta létre az Óvás! Egyesületet – melynek elnöke is volt – a régi pesti zsidónegyed védelmében. Munkájuknak köszönhetően 20 épületet mentettek meg a lebontástól, és elérték, hogy a negyed 2005-től műemléki területi védelem alá kerüljön. 2009-ben társaival együtt elkészítette a negyed Alternatív Tervét, amely komplex javaslatokat tett a városrész megújítására.

Fontosabb tervezési munkái

• Budapest, VIII. kerület, Közép-Józsefváros rehabilitációját megalapozó vizsgálati terv (1988)
• Budapest, VIII. kerület, Közép-Józsefváros részletes rendezési terve (1989-1995)
• Budapest, IX. kerület, Vaskapu – Dandár – Mester – Ipar utcák által határolt tömb részletes rendezési terve (1990)
• Budapest, XI. kerület, Lágymányosi iparterület rendezésének környezetfejlesztési programja (1990)
• Budapest III. kerület, Csillaghegy keleti rész részletes rendezési terve (1996)
• Műemléki tudományos dokumentációk: Budapest VII. kerület, Király utca 9, 15, 21, 25, 55, 57, Csányi u. 8. (1998-1999)
• Budapest X. kerület, Kőbánya-Ligettelkek, tömbrehabilitációs program I.ütem (1998)
• Budapest X. kerület, Kőbánya-Ligettelkek 10.12.13.14.15.16. tömb építészeti értékkatasztere (1999-2000)
• Budapest X. kerület, Kőbánya, Ligettelkek: kerületi építési szabályzata és rehabilitációs szabályozási terve (2000-2006)
• Budapest X. kerület, Kőbánya Ligettelkek rehabilitációs akcióterületen 1999-2002 között lefolytatott rehabilitációs tevékenység értékelése, építészeti és társadalmi szempontú elemzése (2002-2003)
• Budapest X. kerület, Kőbánya építészeti örökségének helyi védelméről szóló rendelettervezete (2002-2003)
• Budapest, VII. kerület, „Pest régi zsidónegyede” (Király utca – Csányi utca – Klauzál tér – Nagydiófa utca – Dohány utca – Károly körút által határolt terület) áttekintő helyzetértékelése és tanulmányterve (2003-2004)
• Budapest X. kerület, Kőbánya-Óhegy rehabilitációs szabályozási terve és helyi építési szabályzata (2004-2006)
• Kővágóörs településrendezési terve (2004-2005)
• Mátészalka településszerkezeti terve (2004)

Publikációi

Publikációi nagy része Pest régi zsidónegyedével foglalkozik. Ezek közül is a legfontosabb a 2007-ben megjelent „Védtelen örökség. Lakóházak a zsidó negyedben” című könyve, melyben egyesével mutatja be a zsidónegyed épületeinek és lakóinak történetét (Lábass Endre fotóival).

További jelentősebb írásai:

• Gellért hullámfürdő rekonstrukció (Magyar építőipar, 1984/1-2; Műszaki tervezés, 1985/4)
• A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja (Tér és társadalom, 1992/3-4)
• Egy kőbányai tömb vizsgálatáról (Új magyar építőművészet, 1998/5)
• Lakóházak a régi pesti zsidónegyedben (Lábass Endrével, Új magyar építőművészet, 1998/5)
• A régi pesti zsidónegyed (Új magyar építőművészet, 2002/6)
• Pest régi zsidónegyede: történelmi felfedező séta egy kivételes városrészben (Műemlékvédelem, 2005/3)
• Pest régi zsidónegyede. Budapest, VII. kerület Erzsébetváros (Múlt és jövő, 2005/2)
• Veszélyeztetett örökség – Pest régi zsidónegyede (Országépítő, 2007/3-4)
• Pest régi zsidó-kereskedő negyede : értékőrző város-rehabilitáció : javaslatok, azaz mi segítheti elő egy egyedülálló, de leépült történelmi városrész értékőrző megújulását (Budapesti negyed : lap a városról, 2007/3-4)
• Pest régi zsidó negyedének sorsa, jelenlegi helyzet (Múlt és jövő, 2007/2)

Elismerései

• Budapestért díj (1996) – Budapest építészeti értékeinek gazdagítása érdekében végzett kiemelkedő városépítészeti tevékenységéért
• Magyar Műemlékvédelemért emlékplakett (1996)
• Magyar Zsidó Kultúráért-díj (2009)
• Scheiber Sándor-díj (2011)
• Perika-díj (Média Építészeti Díja, 2020)
• Budapest díszpolgára (posztumusz, 2021) – Budapest múltjának, hagyományainak és épített örökségének megóvásáért, a városrészek sajátos hangulatának, kultúrájának megőrzéséért végzett, pótolhatatlan szakmai munkája elismeréséül

Források: Wikipédia, Dinasztiák: Urbanisták, értékvédők – Perczel Károly és Anna (Gottdank Tibor írása, Építészfórum.hu, 2021.06.27.); Egy.hu (interjú Perczel Annával); Matarka; Szegő Dóra nekrológja (Régi-új magyar építőművészet,2021/3); Óvás! Egyesület nekrológja

12 írása olvasható a Matarkán, 75 munkája taláható az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központnál