Sarlós István

(1921-2006)

tanár, politikus
a MUT első elnöke
Hild-díjas

Szakmai életútja

1921-ben született, Budapesten. 1939-ben érettségizett. Belépett a Szociáldemokrata Pártba, annak ifjúsági tagozatát vezette. 1940-től egy külkereskedelmi cégnél, majd a Weiss Manfréd konzervgyárban helyezkedett el tisztviselőként. 1942-ben vonult be katonának. A második világháború során Németországban esett szovjet hadifogságba.

1945-ben, a hazatérése után az SZDP Budapest II. kerületi titkára volt. 1948-tól az MDP (Magyar Dolgozók Pártja) budapesti pártbizottságán dolgozott. 1950-től a Magyar-Szovjet Baráti Társaságnál töltött be különféle funkciókat. 1956-ban magyar nyelv- és irodalom szakos tanári oklevelet szerzett az ELTE-n.

Az 1956-os forradalom után belépett a Magyar Szocialista Munkáspártba, valamint decembertől a Budapesti Karhatalmi Ezredben szolgált. Különböző politikai tisztségeket töltött be, melyek közül a legjelentősebbek:

  • 1959 és 1963 között az MSZMP Budapest VI. Kerületi Bizottsága első titkára
  • 1960 és 1990 között országgyűlési képviselő
  • 1963 és 1970 között Budapest Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága elnöke
  • 1966 és 1989 között az MSZMP Központi Bizottsága tagja
  • 1970 és 1974 között a Népszabadság főszerkesztője
  • 1974 és 1982 között a Hazafias Népfront Országos tanácsa főtitkára
  • 1975 és 1987 között az MSZMP Politikai Bizottsága tagja
  • 1982 és 1984 között a Minisztertanács elnökhelyettese
  • 1984 és 1988 között az Országgyűlés elnöke
  • 1988 és 1989 között Elnöki Tanács elnökhelyettese

A MUT alapító tagja (1966) és első elnöke, amely tisztségét 1977-ig töltötte be. Elnökként érdemeket szerzett abban, hogy a Társaságban – az adott korban szokásoshoz képest – nyílt és őszinte szakmai viták bontakozhattak ki.

A Kossuth Kiadó 1981-ben adta ki könyvét „Haza, haladás, humanizmus” címmel, amely válogatott beszédeit és cikkeit tartalmazza.

Elismerései

  • Magyar Népköztársaság érdemérem IV. fokozat (1950)
  • Szocialista munkáért érdemérem (1955)
  • Munkás-paraszt Hatalomért emlékérem (1957)
  • Munka érdemrend arany fokozata (1966, 1970)
  • Szocialista hazáért érdemrend (1967)
  • Főváros Pro Urbe emlékérem (1971)
  • Az 1941-1945-ös Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelem harmincadik évfordulójára emlékérem (1975)
  • Front érdemérem (1976)
  • A Magyar Népköztársaság érdemrendje (1981)
  • A Lengyel Népköztársaság parlamentjének szolgálatáért érdemrend (1985)
  • Hild János-emlékérem (1977)– „a Társaság élén 1966-1977 években végzett kimagasló várospolitikai tevékenységéért”
  • Sárvár város díszpolgára (1988)

Forrás: Wikipedia; NEB (Nemzeti Emlékezet Bizottsága)

14 írása olvasható a MATARKA-n