Tenke Tibor

(1924-1984)

építészmérnök, várostervező
címzetes egyetemi docens
Ybl- és Állami díjas

Szakmai életútja

1924-ben született Sopronban. Hadapródiskolába járt szülővárosában, majd a Ludovika katonai akadémiára került, ahol 1944 őszén végzett huszárhadnagyként. Hamarosan a frontra vezényelték, ahol azonban hadicselekményben nem vett részt. 1944-ben Varsó alatt fegyvereket juttatott a németek ellen harcoló lengyel partizánoknak. 1944-ben a Gestapo bebörtönözte, mivel nem volt hajlandó felesküdni Szálasira, de szerencsésen kiszabadult. Két héttel később azonban – miután visszatért az alakulatához – orosz hadifogságba került három évre. Kiválóan megtanult oroszul, bár ezt kevesen tudták róla. A hadifogságból is szerencsésen hazatért.

Az 1950-es években osztályidegennek nyilvánították, így csak rajzolóként tudott elhelyezkedni a Mélyépítési Tervező Vállalatnál (Mélyépterv). A vállalat elsősorban közműtervezéssel foglalkozott, illetve a csúszózsaluzatos technológiával kapcsolatos tervezés volt a profilja. A Mélyépterv személyzetise tehetségesnek találta, és javaslatára 1954-1959 között elvégezhette a Műegyetem Építészmérnöki karát. Így tudta megszerezni diplomáját 35 évesen.

1959-ben a Lakótervnél, majd 1962-ben a Lakótervből kivált Tervezésfejlesztési és Típustervezési Intézetnél (TTI) helyezkedett el. Az első időkben a csúszózsaluzatos technológiával foglalkozott (1963-1967), ennek egyik eredménye a Thoma Józseffel és Jager Lászlóval közösen tervezett budafoki (József Attila utcai) kísérleti lakótelep. Ebben az időben figyelt fel Georges Candilisre, aki nagy hatást gyakorolt rá a szociális lakásépítés kérdéseiben kifejtett munkásságával. Ez a hatás mutatkozott meg az 1966-ban elkészített beépítési tanulmánytervében – az akkor még Páskomliget munkacímen futó lakótelep, a későbbi Újpalota – tervezésénél. A rendezési tervet később Mester Árpád (BVTV) készítette el a tanulmánytervre alapozva, 1969-ben. Tenke Tibor azonban nem csak a tanulmánytervet, hanem a generáltervet is elkészítette, és ő volt a vezetője a lakótelep épületeit tervező csapatnak. (Az egyetlen nem panel épületet, a „Víztorony-házat” is ő tervezte Mentes Endrével közösen. Az épület érdekessége, hogy kétszintes műteremlakásokat is tartalmaz, ahová az építész is szeretett volna beköltözni, de másutt utaltak ki neki lakást.) Újpalotával 1966-1973 között foglalkozott intenzíven. Később az angol CLASP könnyűszerkezetes építési rendszer honosításán dolgozott. 1970-től a MÉSZ Mesteriskolájában is tanított fiatal építészeket. Callmeyer Ferenccel és Mester Árpáddal több hazai és nemzetközi pályázaton is indultak, számos sikert érve el.

Az 1966-ban kiírt másik nagy lakótelep pályázatán, a káposztásmegyerin is indult Mester Árpáddal, Callmeyer Ferenccel és Környe Tiborral közösen. (A koncepciót egy szalvétára skiccelte le eredetileg.) A terv első díjas lett 1967-ben, és 1973-ra elkészült a részletes rendezési terv is. További lépések az építkezés megkezdésére azonban nem történtek 1979-ig, akkor viszont új pályázatot írtak ki. Végül a lakótelep építését nem a Tenke-Mester-Callmeyer-Környe terv alapján kezdték meg 1983-ban, hanem a Zoltai István, Füzesséry Zoltán és Fekete Antal által 1980-ban készített részletes rendezési tervet vették alapul.

60 évesen elhunyt, korának kiemelkedő városrendező-építésze fiatal korában lovagolt, síelt, evezett, később pedig kitűnő vitorlázó lett.

Főbb tervezési munkái

  • Budapest, XXII. kerület, Budafoki kísérleti (József Attila utcai) lakótelep beépítési terve (1963), és középmagas pontházak terve (1965-1969)
  • Strandfürdő, Izsák (1966)
  • Budapest, XV. kerület, Újpalota (Páskomliget) lakótelep részletes rendezési terve (Mester Árpáddal, 1966), beépítési terve és szabályozási terve (Mester Árpáddal, 1975), és a Nyírpalota út 71. szám alatti „Víztorony-ház terve” (Mentes Endrével, 1976)
  • Káposztásmegyeri lakótelep részletes rendezési terve (Mester Árpáddal, 1973)

Díjnyertes tervpályázatai

  • Nyaraló terve I. díj (Mandel Tamással, 1960)
  • Weimar belső városrész rendezési terve (Mester Árpáddal és Callmeyer Ferenccel, 1969)
  • Bilbao új város tervpályázat (Mester Árpáddal és Callmeyer Ferenccel)
  • Káposztásmegyeri lakótelep I. díj (Mester Árpáddal, Callmeyer Ferenccel, Környe Tiborral, 1967)
  • Miskolc Bodótető lakótelep (Callmeyer Ferenccel, Mester Árpáddal)
  • Mohács belső városrész rendezése (Callmeyer Ferenccel, Mester Árpáddal)
  • Velence üdülőtelep rendezése (Callmeyer Ferenccel, Mester Árpáddal)
  • Tata-Tóváros lakópark (Callmeyer Ferenccel, Mester Árpáddal)
  • Sopron északnyugati városrész (Callmeyer Ferenccel, Mester Árpáddal)

Publikációi

Írásai jelentek meg szakmai folyóiratokban (Magyar Építőművészet, Műszaki tervezés, Magyar építőipar, Városépítés, Építés – építészettudomány), melyekben munkáihoz, terveihez kapcsolódó gondolatait ismerteti.

Elismerései, emlékezete

  • Ybl Miklós-díj (1967) – „az új társadalmi formákat kielégítő lakókomplexumok tervezéséért, ezen belül a Budafoki lakótelep újszerű építészeti együttesében megtervezett középmagas lakóházáért”
  • Állami Díj (1975)
  • Reitter Ferenc-díj (1980)
  • 2009-ben, halálának 25., Újpalota alapításának 40. évfordulóján Tenke Tibor emlékkövet avattak az újpalotai Fő téren

Forrás: Rátonyi Gábor Tamás írása (Budapest, XV. kerületi blog); Wikipedia; Octogon (95 éve született Tenke Tibor építész); Lechner Központ; Mester Árpád nekrológja (Magyar építőművészet 1985/2)

12 írása olvasható a MATARKA-n, 32 munkája található a Lechner Központnál