Szakmai életútja

Szegeden született 1765-ben, szülei horvát bevándorlók. A család gyorsan beilleszkedett, magyar identitásuk példás. Pesten, a bölcsészeti karhoz tartozó mérnöki intézetben – az Institutum Geometricum-ban – szerzett oklevelet 1786-ban. Tanulmányokat folytatott még Darmstadtban és Brünnben. Hivatalosan mérnök lett, de sokirányú érdeklődése pályája végéig megmaradt. Közel állt hozzá a közgazdaságtan, a botanika és a mezőgazdaság, mindezeket elméletben és gyakorlatban is művelte. Sokoldalúsága, komplex látásmódja, kiemelkedő elemző és szintetizáló képessége szinte predesztinálta Vedrest a Város szolgálatára.

Közszolgálata 1786-ban Szegeden, „hiteles földmérész”-ként indult, majd főmérnökként folytatódott. Szinte „mindenes inzsellér” volt, akinek feladat- és hatásköre az árvízvédelemtől az építési ügyeken keresztül az erdősítésekig terjedt. Elsőként szorgalmazta Szeged egységes, előre átgondolt tervek szerinti fejlesztését. Elképzeléseit írásban és rajzosan is előterjesztette, megvalósításukat 35 évig tartó hivatali ideje alatt gondozta. A város több területére maga készített szabályozási tervet.

Klasszikus kultúrmérnöki tevékenységet folytatott, ám polihisztorként sokkal több is volt: nem csak „fogyasztotta” a kultúrát, de „termelte” is. A szakcikkeken kívül írt verseket, színdarabot, útleírásokat, fordított külföldi műveket. Szívügye volt a magyar nyelv megújítása és támogatta a honi színjátszást.

Fontosabb (ismert) művei, tervei, publikációi

Építészeti és mérnöki munkássága

• Szeged, (régi) Városháza, színházzal (épült 1799-1805)
• Szeged, Templom téri iskola-komplexum (társtervező, épült kb. 1790-1812)
• Szeged, Rókusi Közkórház (épült 1802-1814)
• Rk. templomok: Szeged-Rókus, Szőreg, Kistelek
• Városi, ma is álló lakóházak Szegeden: pl. Béró-ház, Grünn Orbán-ház, Dáni-Korda-ház (1800-1820)
• Vedresháza, agrár-mintagazdaság és település
• Szeged, Országos Kereskedelmi Tárház (logisztikai központ) terve (1805)

Vízügyi, közgazdasági és erdészeti tárgyú művei

• A Tiszát a Dunával öszve kaptsoló újj hajókázható tsatorna,… (értekezés, 1805)
• Egy nemzeti jószág,… (1807)
• A’ sívány homokság használhatása (1825)
• A’ túl a’ tiszai nagyobb árvizek eltéríthetésérül egy két szó (csatorna terve, 1830)
• Mátyi-víz (Maty-ér) térségében tervezett „Téli kikötő és hajógyár”

Szépirodalmi művei

• A magyar nyelvnek a magyar hazában való szükséges voltát tárgyaló hazafiúi elmélkedések (1790)
• Verses kötet (1799)
• A haza szeretete (Vitézi játék, 1809)
• A Magyar Nemzeti Lélekrül egy két szó (Tudományos gyűjtemény, 1822)

Elismerései, emlékezete

• Itthon nemesi címet kapott a Királytól (1826)
• Külföldön több tudós társaság tagja volt
• Emlékét utcanév őrzi Újszegeden, szobra áll a Dóm téri Panteonban
• Szakmai munkásságát a helyi, róla elnevezett Építőipari Technikum idézi
• 2015-ben, születésének 250. évfordulóján a Csongrád megyei szakmai szervezetek Vedres István-díjat alapítottak

Forrás: Kiss Lajos: Szeged első urbanistája, a 250 éve született mérnök élete és munkássága (Szeged folyóirat, 2015. szeptember)

1 írása olvasható a MATARKA-n