
Boruzs Bernát
(1930-)építészmérnök, városépítés-városgazdasági szakmérnök
főépítész
Ybl- és Hild-díjas
Szakmai életútja
1930-ban született Hajdúszoboszlón. 1955-ben szerezte meg diplomáját a budapesti Műegyetemen. Egyetemi évei alatt a Győri Tervező Vállalatnál, majd az ÁÉTI-nél szerkesztőként dolgozott, ez utóbbinál helyezkedett el diplomája megszerzése után. Dul Dezső munkatársaként részt vett a hajdúszoboszlói SZOT üdülőszálló tervezésében, és több önállóan tervezett épülete is megépült.
1961-ben a Debreceni Tervező Vállalathoz (később KELETTERV) hívták, ahol feladata a kisebb lakótelepek építésének koordinálása volt. Ez kezdetben a VÁTI által készített beépítési tervek alapján, többnyire típusépületek adaptálását jelentette. De tervezett egyedi épületeket is, mint a Petőfi téren álló két többszintes lakóépületet, valamint (Szabó Jánossal) a toronyházat, melyek ma is meghatározó elemei a városképnek.
Hivatali munkája mellett nagyon sok tervpályázaton vett részt, igen sikeresen (86 benyújtott pályaműből 60-at díjaztak). Ezek közül kiemelhető a budapesti Nemzeti Színház (kiemelt megvételt nyert), valamint az Amszterdami Városháza és a Bécsi Nemzetközi Szervezetek Székháza és Kongresszusi Központ pályázatai. Pályaművei kidolgozásában Szabó János és Mikolás Tibor voltak állandó partnerei.
1971-ben elkezdte működését a debreceni házgyár, évi 2500-3000 lakás kivitelezéséhez kellett terveket készíteni. Ez a – meglehetősen hálátlan, amúgy szükséges, de építészi kreativitást kevéssé igénylő – feladat nagyrészt Boruzs Bernátra hárult. Ezért is vonult nyugdíjba 1990-ben. Ekkor kezdődött el azonban alkotó éveinek második szakasza, amelyben érdeklődése a településtervezés felé fordult. Az elkövetkező 30 évben főépítészi feladatokat vállalt Berettyóújfaluban (1989-től), Görbeházán, Hajdúböszörményben, Hajdúnánáson, Hortobágyon, Polgárban és még több Hajdú-Bihar megyei településen.
Főbb megvalósult épülettervei
- Debrecen, Petőfi tér 86 lakásos lakóépület (1962-1964)
- Debrecen Petőfi tér 64 lakásos lakóépület (1969-1971)
- Debrecen, Béke és Kandia úti lakótelep (Sum Mihállyal, 1969-1971)
- Debrecen, Csapó utcai „kanyarház” (1972)
- Debrecen, TANÉRT telephely (1969-1974)
- Debrecen, Fényes-udvar (Sum Mihállyal, Bíró Mártonnal és Dorka Bélával, 1969-1974)
- Nyíregyháza, óvoda-bölcsőde-iskola épületegyüttes (1972-1974)
- Debrecen, Petőfi tér 24 emeletes lakóház (Szabó Jánossal, 1967-1975)
Publikációi
Számos írása jelent meg szakmai folyóiratokban (Műszaki tervezés, Magyar építőipar, Városépítés, Településfejlesztés, Falu Város Régió), melyek többsége tervismertetés. Fontosabb városrendezési vonatkozású cikkei:
- A debreceni házgyár termékeivel épülő lakónegyedek (Magyar építőipar, 1969)
- Új lakótelepek a DHK területén (Magyar építőipar, 1975)
- Debrecen, Újkerti lakónegyed (1983)
- Unokáink csak épületeket fognak látni? (Városépítés, 1984)
- Újfalu és Szentmárton: gondolatok Berettyóújfaluról, a városról és annak ürügyén (Településfejlesztés, 1992)
- A településrendezés néhány kérdéséről (Arató Andrással, Műszaki tervezés, 1995)
- Újfalu és Szentmárton egy évtized távlatából (Falu Város Régió, 2001)
Elismerései
- Hajdú-Bihar megye és Debrecen művészeti díja (1969)
- Ybl Miklós-díj (1972) – „a Debrecen, Petőfi tér és környéke lakóépületei tervezéséért”
- Hild János-díj (2007) – „építészeti, településrendezési és főépítészi munkásságáért”
- Főépítészi Életmű-díj (2009) – „lelkiismeretesen és szakmai elkötelezettséggel több településben végzett főépítészi munkásságáért, az építészet és a településrendezés elméleti és gyakorlati területeit felölelő, szintetizáló példamutató szakmai életútjáért, a jövőbe mutató és a jövőben is hasznosuló eredményeiért, tevékenységéért”
Források: Építészfórum (Kovács Péter DLA írása B.B. 90. születésnapjára); Kortárs magyar művészeti lexikon; Évek, művek, alkotók; Modern építészeti lexikon
26 írása olvasható a MATARKA-n