Dr. Deák Sándor

(1921–2020)

építészmérnök, várostervező, kutató
a műszaki tudományok kandidátusa
egyetemi docens, tanszékvezető

Szakmai életútja

Szovjet-Ukrajnában hadifogoly tanító magyar apától, ukrán ápolónő anyától született 1921-ben. Családja – hazatérésük után – előbb Abádszalókon, majd Jászárokszálláson, majd Pécsett élt, de felsőbb iskoláit már Budapesten végezte. A vészkorszakban édesapját megölték, édesanyját fia egy autós kereső csoporttal 1945-ben életben találta Németországban.

Egyetemi évei után dolgozott a Fővárosi Közmunkák Tanácsánál és a Magasépítési Tervező Intézetnél. 1954-ben tanársegédként csatlakozott a Műegyetem Építészmérnöki Kara Városépítési Tanszékéhez, és folyamatosan ott dolgozott 1987-es nyugdíjazásáig. Az 50-es években egy ideig a kar politikai vezetője volt, kortársai beszámolója szerint e nehéz feladatát különös emberséggel látta el. Kezdetben gazdasági mérnököknek enciklopédikus tantárgyat oktatott, és részt vett a városépítési tervezési gyakorlatok konzultációjában. Egy idő után Perényi és Faragó professzorok helyetteseként is tevékenykedett. 1966-ban kandidátusi fokozatot szerzett. 1969-ben Ford-ösztöndíjjal egy évet töltött az USA-ban, ahol négy egyetemen (New York, Boston, San Francisco, Saint Louis) tartott előadásokat, de Olaszországban, Jugoszláviában és Moszkvában is adott elő.

1983-1986 között docensként ő lett a tanszék első olyan vezetője, aki a tekintélyelven túllépve a fiatalabb oktatókat is érdemi szerephez juttatta. A 80-as évek közepén ő vezette be a tudományos érdeklődésének megfelelő Regionális tervezés (majd Regionális elemzés) tárgyat a tanmenetbe. Tagja volt az MTA Településtudományi Bizottságának, a KGST Építésügyi Állandó Bizottsága magyar szekciójának, valamint a Környezetvédelmi Tanács Építésügyi Bizottságának. Kompromisszumokat elfogadó, segítőkész oktató és kolléga volt. Idősebb kollégái nyugdíjazása után évekig látogatták. 99 évesen érte a halál.

Főbb városrendezési és -fejlesztési tervei (társtervezőkkel)

  • Zugló, Törökőr lakótelep részletes rendezési terve (1957)
  • Újpest központ részletes rendezési terve (1959)
  • Újfehértó község általános rendezési terve (Mező Lajossal, 1960)
  • Fülöp község általános rendezési terve (1960)
  • Pesterzsébet központ részletes rendezési terve (1961)
  • Ideális lakókörzet kísérleti terve (1963)
  • Nagytétény központ általános rendezési terve (1965)
  • Nyíregyháza XI, XII, XVI, XVII szomszédsági egységek részletes rendezési terve (Laboda Zsigmonddal és Bognár Lászlóval, 1967)
  • Kispest központ részletes rendezési terve (1970)
  • Belső Ferencváros rehabilitációs terve (1971)
  • A Főváros távlati kiskereskedelmi hálózatfejlesztési terve, különös tekintettel a bevásárló központokra (1974)
  • Tiszanána általános rendezési terve (1977)
  • Kisköre általános rendezési terve (1978)
  • Kisköre üdülőterület általános rendezési terve (1979)
  • A budapesti agglomeráció központ és közlekedési rendszerének vizsgálata (Locsmándi Gáborral, 1982)
  • Heves település általános rendezési terve (1984-1987)

Díjazott tervpályázatai (társtervezőkkel)

  • Bányászlakóház, I. díj (1947)
  • Börcs község rendezési és beépítési terve, II. díj (1955)
  • Szeged északi városrész részletes rendezési terve, III. díj (1959)
  • Pesterzsébet központ részletes rendezési terve, I. díj (1960)
  • Békásmegyeri lakótelep részletes rendezési terve, III. díj (1965)

Publikációi

Egyetemi jegyzetei, könyvei, könyvfejezetei

  • Fejezetek a településtervezés köréből (Tankönyvkiadó, 1964)
  • Építészet, urbanizáció (In: Futószalag és kultúra, tanulmányok a mai amerikai kulturális életről, Gondolat, 1972)
  • A felszabadulás utáni 25 év városrendezési irányzatának és módszereinek tudományos analízise és értékelése. Javaslat a városrendezés elveinek és módszereinek továbbfejlesztésére (BME, 1973)
  • A környezetvédelem területi lehetőségei (Locsmándi Gáborral, BME, 1986)

Egyéb publikációi

1960-ban készített egy tanulmányt London városépítési problémáiról, de ezt követően az első angol újvárosok között létrejött Harlowról is írt. Rendszerint a Településtudományi Közleményekben tette közzé kutatási eredményeit, de publikált a Városépítésben, az Építésügyi szemlében, az Építés- építészettudományban, a Műszaki Tudományban, valamint a Jövő Mérnökében és a Magyar Hírlapban is, melyek közül a jelentősebbek:

  • A szovjet város és lakásépítésről (1958)
  • London városépítési problémái (1960)
  • A szovjet városépítés útja (1960)
  • Nagyváros-bolygóváros (1963)
  • A városkörnyék településeinek helye a nagyvárosok fejlesztésében (1965)
  • A városkörzet típusú településcsoportról (1966)
  • Városépítés-oktatás az Egyesült Államok egyetemein (1970)
  • Az urbanisták képzésének általános és hazai problémáiról (1974)
  • A nagyvárosi központrendszer és a kiskereskedelmi hálózat összefüggései (1976)
  • Az agglomeráció, mint az urbanizálódás sajátos formája, hazai jelenségei, tendenciái (1979)
  • A regionális tervezés oktatásáról: A tantárgy helye a városépítés oktatásában (1980)
  • A települési környezet védelme és alakítása – néhány tervezési és megvalósítási szempont (Locsmándi Gáborral, 1987)

Forrás: D.S. önéletrajza; Egy tanszék 80 éve (BME Urbanisztika tanszék), antikvarium,hu; matarka; Locsmándi Gábor gyűjtései és visszaemlékezései

14 írása olvasható a MATARKA-n, 12 munkája található a Lechner Központnál