Dr. Kara Pál

(1943 - 2013)

jogász
helyettes államtitkár
címzetes docens

Szakmai életútja és munkássága

1943-ban született Szombathelyen. A budapesti Szent László Gimnáziumban érettségizett, majd 1967-ben jogi diplomát szerzett az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. 1980-ban ugyanitt egységes jogi szakvizsgát tett.

1967-1971-ig a Hajdú-Bihar Megyei Tanács VB-titkárságán gyakornok, előadó, majd főelőadó. 1971-1973-ig Szentendre Városi Tanács VB. titkárságának vezetője, 1973-1975-ig Pomáz Nagyközségi Tanács VB. titkára. 1975-1978-ig a Pest Megyei Tanács VB. osztályvezető-helyettese, majd 1978-1981-ig Érd Városi Tanács VB-titkára. Szakmai pályájának ezen első szakaszában tehát a gyakornoktól a végrehajtó bizottsági titkárig minden lépcsőfokot végigjárt, így alapos ismeretekre tett szert a helyi közigazgatás területén. Megtapasztalta a tanácsi rendszer működését, annak problémáit, elsősorban a tényleges helyi önállóságának hiányát.

1981-1989 között, pályájának második szakaszában az Államigazgatási Szervezési Intézet tudományos (fő)munkatársa, kutatásvezető, 1987-től igazgató-helyettes. A tanácsi munkában megszerzett ismeretei tudományos kutató munkájában igen hasznosnak bizonyultak. Az Intézetben az önkormányzati rendszer kidolgozása volt a fő feladata. Részt vett az ún. kisvárosi modell kimunkálásában, a járások helyébe lépő városkörnyéki igazgatás megalapozásában, a községi elöljáróságok létrehozásában, a budapesti agglomeráció felmérésében, majd az önkormányzati rendszer elméleti előkészítésében. Egyik fontos kutatási témája 1985-ben „A városkörnyéki igazgatási rendszer tapasztalatai, különös tekintettel a városok és községek együttműködésére” volt. Kutatásainak eredményeit szakkönyvekben és szakmai folyóiratokban tette közzé.    

1989-től a Belügyminisztérium Önkormányzati Főosztálya vezetőjének nevezték ki. Egy év múlva a BM önkormányzati helyettes államtitkára lett, 2002-2003-ig – nyugdíjba vonulásáig – pedig önkormányzati és építésügyi helyettes államtitkár volt. Az önkormányzati és a helyhatósági választási törvény hatályba lépését követően elsősorban az induló önkormányzati rendszer megvalósítását segítette, valamint az önkormányzati törvényhez kapcsolódó különböző jogszabályok tervezeteinek kidolgozásában vett részt (fővárosi törvény, polgármesterekről szóló törvény, köztársasági megbízottakról szóló törvény, hatásköri törvény stb.). Közreműködött az önkormányzatok fejlesztéseit segítő cél- és címzett támogatási rendszer kimunkálásában. A BM 1992-ben közreműködésével indította el a „Településfejlesztési füzetek” sorozatát, ezzel az önkormányzatok településfejlesztési, településüzemeltetési feladatainak megvalósítását segítette elő (1992-2002 között 25 füzet jelent meg). 1989-1997-ig az Országos Választási Bizottság titkára is volt.

Hivatali munkája mellett kivette részét a felsőfokú oktatásból is. 1975-1990 között államigazgatást és közigazgatást tanított az Államigazgatási Főiskolán, melynek címzetes docense volt. 1977-1985 között a Zsámbéki Tanítóképző Főiskolán állampolgári és jogi ismereteket oktatott. Óraadó tanár volt az ELTE Állam-és Jogtudományi Karán. A BME Urbanisztika Tanszékén 2009-ben indult önkormányzati főépítész szakmérnöki képzés keretében közigazgatási ismereteket tanított, két éven keresztül.

Nyugdíjas éveiben is igen aktív maradt. 2003-tól, felkérésre lett a „Magyar Polgármester” szerkesztőbizottságának vezetője, maga is publikált a lap hasábjain. 2006-tól a Fejér Megyei Területi Választási Bizottság elnöke volt. 2004-2011-ig az ETK Önkormányzati Klub szakmai vezetője, tanácsadója, a rendezvények levezető elnöke, rendszeres előadója, szakmai vitaanyagok, elemző tanulmányok készítője, igen sok sikeres rendezvény részese volt. A klubban kötetlen formájú, élénk párbeszédek folytak önkormányzati szakemberek, polgármesterek, jegyzők között. Rendszeresen előfordult, hogy az egész-napos klubnapon százan is részt vettek.

Publikációi

Gazdag publikációs tevékenységének fő témái a helyi-területi közigazgatás korszerűsítése, az önkormányzati rendszer elvi és gyakorlati kérdései voltak. Mintegy 25 tankönyv, kézikönyv, módszertani segédlet szerzője, vagy társszerzője, esetenként szerkesztője. Ezek közül néhány fontosabb:

  • Az önkormányzati rendszer magyarázata (társszerző, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó)
  • Vezetésfejlesztés és vezetőképzés a közoktatásban (társszerző)
  • Önkormányzati közigazgatás (tankönyv, társszerző)
  • A városkörnyéki igazgatási rendszer működése (Kilényi Gézával, Kökényesi Józseffel és Verebélyi Imrével, Államigazgatási Szervezési Intézet, 1983)
  • Hogyan intézzük hivatalos ügyeinket? I.- II. (Szakács Gyulával, Kossuth Kiadó, 1989)
  • Önkormányzati jogszabályok (szerk. Közgazdasági és Jogi Kiadó, 1991)
  • Útmutató a helyi önkormányzatok polgármestereinek (szerk., BK Kiadó, 1995)
  • Ügyfélbarát hivatal (Derényi Andrással és Radnai Zsófiával, Aura Kiadó, 1999)
  • Gondolatok az önkormányzatok megalakulásáról (In: A magyar önkormányzatok tizenöt éve 1990-2005, ÖOK, 2005)
  • Amit a hazai önkormányzati rendszerről tudni kell (ETK Rt., 2007)
  • A helyi önkormányzatokról szóló törvény – A Magyar Köztársaság Alkotmánya (Fürth Pállal, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó)

Számos írása, tanulmánya jelent meg különböző szakmai folyóiratokban, közülük a jelentősebbek: 

  • A tanácstagi csoporttól az elöljáróságig (Társadalomkutatás, 1984)
  • A helyi igazgatás irányításának új rendjére áttérés tapasztalatai (Állam és igazgatás, 1984)
  • A népszavazás bevezetésének lehetősége a helyi tanácsoknál (Jogtudományi közlöny, 1986)
  • Az elöljáróságok első lépései (A falu, 1986)
  • A helyi – területi tanácsigazgatás továbbfejlesztése (Tér és társadalom, 1987)
  • Gondolatok a kétszintű tanácsigazgatásról (Állam és igazgatás, 1987)
  • Igazgatási társulások a községekben (A falu, 1987)
  • A városkörnyéki igazgatási rendszer működési tapasztalatai (Állam és igazgatás, 1987)
  • Az igazgatási társulások jelene és jövője (Állam és igazgatás, 1987)
  • Önkormányzatok Ausztriában (Magyar közigazgatás, 1990)
  • Presbiteri elv, civil társadalom (Confessio: a Magyarországi református Egyház figyelője, 1992)

Elismerései

  • Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1994)
  • Köztársasági elnöki arany emlékérem (2000)
  • Magyary Zoltán emlékérem (2003)
  • Martonvásár város díszpolgára (2006)

Forrás: Zábránszkyné Pap Klára összeállítása (Építésügyi szemle, 2014/1); matarka

36 írása olvasható a MATARKA-n, 1 munkája található a Lechner Központnál