Körmendy János

(1944- )

építészmérnök
főépítész
Hild-, Pro Régió- és Palóczi-díjas

Szakmai életútja és munkássága

Nemeskeresztúron született 1944-ben. Középiskoláit a Soproni Berzsenyi Dániel Gimnáziumban végezte. Építészmérnöki diplomáját 1968-ban szerezte meg a budapesti Műegyetemen. 1987-1988-ban elvégezte a BME – MUT urbanisztikai tanfolyamát. 1992-ben, illetve 1996-ban közigazgatási alap-, majd szakvizsgát tett. Tanulmányainak kiegészítésére 1991-ben 2 hónapos svájci, 1992-ben 2 hetes párizsi tanulmányutat tett.

1968-1970 között a Győr-Sopron Megyei ÁÉV-nél nagyblokkos panelházak fejlesztésével, tervezésével foglalkozott (tervpályázatot is nyertek ebben a témában). 1970-1971-ben Budapesten az ERŐTERV tervezője volt. 1971-1974 között a Tatabányai Szénbányák Építészeti Üzeménél lakótelepek, ipari és közműlétesítmények beruházásának előkészítését, tervezését végezte.

1974-től 1977-ig Algériában dolgozott a SOREC SUD építőipari cégnél, ahol lakótelepek, ipari létesítmények, intézmények tervezése, kivitelezésük ellenőrzése volt a feladata (többek között egy irodaház és egy bankfiók terveit is elkészítette). 1977-től 1985-ig Nyíregyházán az AGROBER Szabolcs-Szatmár Megyei Kirendeltsége építész osztályvezetője, ahol különleges technológiájú élelmiszeripari létesítményeket tervezett (Vaja hűtőtároló, Mátészalka almalé-üzem, Szeged kenyérgyár), de elkészítette a Korányi lakónegyed (264 lakás) szabályozási – beépítési tervét is.

1985-től 2003-ig a Győr-Sopron Megyei Tanács (majd Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat) főépítésze. Ezzel párhuzamosan, 1992-1994 között vezette az Észak-dunántúli Területi Főépítészi Irodát, és ellátta a területi főépítészi feladatokat is.

2003-ban nyugdíjba vonult, de 2005-ig vezető főtanácsosként az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal Településrendezési Főosztályán, a Dél-Dunántúl területi referenseként Szekszárd, Pécs Kaposvár, valamint Eger településrendezési terveit felügyelte. 2005-2009 között a Nyugat-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda munkatársaként Vas megye, Sopron és a világörökségi területekért volt felelős.

2008 óta a CASTORINUS Építészmérnöki Szolgáltató és Tanácsadó Kft. ügyvezetőjeként vállalkozik különböző feladatokra. 2015-ben elkészítette Körmend város ITS-ét (Rosivall Ágnessel). Nyugdíjasként Répceszemere főépítésze, majd 2017-ben hét, illetve 2018 óta öt Fertő-táj világörökségi település főépítésze. Több cikluson keresztül viselt különböző vezető tisztségeket a MÉK-ben és 2019-ig a Megyei Építész Kamarában. A SAVARIA Nyári Egyetemen többször volt előadó és vitavezető.

Munkássága

Szakmai pályafutásának kiemelkedő időszaka főépítészi tevékenységéhez kötődik. Megyei főépítészként koordinálta a Szigetköz, a Fertő-Hanság térség, Pannonhalma világörökségi területe, valamint a nyugati határtérség tervezési feladatait. 1992-ben részt vállalt a Néprajzi és Építészeti Archívum létrehozásában a népi kulturális értékek megmentése érdekében. Előkészítette a Megyei Területfejlesztési koncepciót, majd rendezési tervet (1996).

Irányította a Nyugat-Dunántúli Régió (Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék) területére készülő regionális területfejlesztési koncepciót (1996). A Nyugat-Dunántúli Régió észak-déli gazdasági és közlekedési tengelye fejlesztési programjának programfelelőse volt (1998). Előkészítette a Fertő-táj (magyar-osztrák) világörökségi listára jelölését (2000). Elindította és vezette a Fertő-táj Világörökség építészeti-műszaki tervtanácsát (2006-2012).

Elismerései

  • Műemlékvédelemért miniszteri oklevél (1995) – „A műemlékek megmentése, gondos helyreállítása és korszerű bemutatása érdekében végzett kiemelkedő tevékenységéért”
  • Hild János emlékérem (1997) – „a főépítészi munkakör magas színvonalú ellátásáért és szakmai közéleti tevékenységéért”
  • Pro Régió-díj (1999)
  • Év főépítésze díj (2003) – „Közel két évtizedes eredményes megyei főépítészi tevékenységéért, a személyes kapcsolatokra épülő, lelkes és meggyőző szemléletformáló munkájáért, amellyel kimagasló eredményességet ért el a megye települései épített környezetének formálásában, az urbanisztikai szemléletmód terjesztésében”
  • Palóczi Antal-díj (2012)
  • Répceszemere diszpolgára (2015)
  • Megyénk Építészetéért díj (2019) – „A megyei településrendezés területén, a Fertő-táj kultúrtáj világörökség védelme érdekében, s a szakmai társadalmi életben évtizedeken ét végzett kimagasló, értékteremtő munkásságáért, életművéért”
  • Fertő-táj Világörökség díj (2019)

Forrás: K. J. önéletrajza

13 írása olvasható a MATARKA-n; 3 munkája található a Lechner Központnál