Szakmai életútja és munkássága

1959-ben született Sztálinvárosban (ma Dunaújváros). 1983-ban szerezte meg építészmérnöki diplomáját a BME-n. 1986-1988 között elvégezte a MÉSZ Mesteriskoláját. 2000-ben közigazgatási alapvizsgát, majd 2001-ben közigazgatási szakvizsgát tett.

Szakmai pályafutását építész tervezőként kezdte Budapesten, a FIMŰV Műemléki Tervező Osztályán 1983-1987 között, majd 1987-1988-ig a Kereskedelmi Tervező Vállalatnál, 1988-1996-ig a Mérmű Építész Stúdiónál dolgozott, itt már vezető tervezőként. Közben, 1992-1993-ban a PICO Art Int’l Pty. Ltd. vállalatnál (Singapore) építész-designer. 1996-ban megalakítja a Kuslits Építész Irodát, ahol jelenleg szakértői munkát végez.

1998-tól jelentős váltás történik szakmai karrierjében, amikor elvállalja Sopron MJV főépítészi teendőit, amelyet 13 éven keresztül, 2011-ig lát el. Főépítészként beindította a városmag rekonstrukcióját, ezzel megteremtve a teljes belváros rekonstrukciójának mintáját. Kidolgozta a Várkerület gyalogosbaráttá, élményszerűvé tételének programját. Ebben az időben épült ki kereskedelmi üzletközponttá a Győri út bevezető szakaszának környezete. Tervpályázatok sorának a kiírását készítette el, melyek eredményeként jelentős középületek – köztük a jezsuita konviktus Icomos-díjas rekonstrukciója – készült el. Nagy álma volt a vasút városon átvezető szakaszának lesüllyesztése, a város vasút általi kettévágottságának a megszüntetése, de ez az elképzelése nem valósult meg.

2011-2012-ben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyugat-dunántúli Regionális Irodája vezetője, majd a Nyugat-dunántúli Régió állami főépítésze (2013-2014). 2014-2016 között ismét városi főépítész, ezúttal Szombathely MJV-ban. 2017-től Pannonhalmán látja el a főépítészi feladatokat.

Mindeközben már 2001-től folytat oktatási tevékenységet. A győri Széchenyi István Egyetem Építészettörténeti és Városépítési Tanszékén 2016-ig adjunktusként, 2017-től mestertanárként. 2019-től a Soproni Egyetem Építéstani Intézetében mesteroktató. Többek között „A városépítés története, Örökségvédelem, A modern urbanisztika kialakulása” tárgyakat oktatja (angol nyelven is).

Számos előadást tartott hazai és nemzetközi konferenciákon, egyetemeken, így több alkalommal a Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetemen (Szombathelyen), Győrött, Sopronban, Dunaújvárosban, Berlinben, Forliban (Olaszország). Előadási közül meg kell említeni a Sztálinváros – és általában a „létező szocializmus” – építészetével kapcsolatos, rendkívüli gondossággal és tárgyilagossággal körüljárt témát, amely hazai és nemzetközi szinten is kiemelt figyelmet kapott.

Tervezői, főépítészi és oktatói munkájában egyaránt az értékvédelem és a településkép formálása foglalja el a fő helyet. Számos építéstörténeti tudományos munkát és értékvizsgálatot készített soproni, érdi, kiskőrösi, fertőrákosi, ágfalvai, ajkai, biatorbágyi, szombathelyi épületekről, illetve városképről.

Jelentősebb tervezési munkái

• Védett lakóépületek rekonstrukciójának tervezése társtervezőként, valamint művezetése a budai várban (Úri utca 8., Szentháromság utca 1., 15., 1983-84)
• Óbuda, XIX. századi műemlék vendéglő (Kéhli) rekonstrukciója és bővítése (1986)
• Üdülőközpont tervezése – társtervezőként (Mauritius, 1988)
• Márkó, Kálvária kápolna rekonstrukciója (1989)
• Székesfehérvár, Árpád-kori lakóépület helyreállítása és bővítése, irodai, kereskedelmi és vendéglátás céljára történő hasznosítása ( 1991).
• Pesthidegkút, a Don Bosco nővérek közösségi háza és lakóépülete (1992)
• Budapest, Teleki László Alapítvány központjának „B” épülete, XIX. század végi szállásépület átalakítása (1994-1995)
• IX. századi khmer kultikus téglatornyok szerkezeti megerősítése (felmérés, tervezés és a munkálatok helyszíni művezetése, Preah Ko, Roulos, Kambodzsa, 1995)
• Védett iroda- és lakóépület rekonstrukciója és bővítése, irodai célú hasznosítása (Budapest, Fő utca 1., 1996)
• Kiemelt Sportlétesítmények Intézménye rekreációs központjának rekonstrukciója és bővítése (Budapest, Lejtő utca 28., 1997-2001)

Fontosabb tanulmányai, kutatásai

• Szocialista-realista építészet Magyarországon, 1951-1953 (pályamű a MÉSZ tanulmány-pályázatára, 1984)
• Az Andrássy úti épületek tetőinek általános vizsgálata és hasznosításuk lehetőségei tanulmány (A Hild-Ybl Alapítvány megbízásából, 1997)
• Egy kísérlet értékelése, tanulmány a települési arculati kézikönyvek készítésének gyakorlatáról (2018)
• A székesfehérvári vasútállomás története és intermodális csomóponttá fejlesztésének városépítészeti összefüggései (2019)
• Örökségvédelmi hatástanulmányok településrendezési tervekhez (Oroszlány-Majk, 2009; Fertőd, 2012; Ajka, 2017)
• Pannonhalma Településképi Arculati Kézikönyve (2017)
• Értékvédelmi fejezetek Településképi Arculati Kézikönyvekhez (Biatorbágy, Érd, Kiskőrös, Alsóörs, Balatonudvari, 2017)
• Közterületek és környezetük viszonyának típusai, A közterek térelméleti alaptípusai, illetve a Köztéri szobrok, emlékművek és építmények téri típusai fejezetek (In: Beépített területek új közterület-szabályozásának kialakítását előkészítő kutatások (ÖTM, 2008)
• Az egykori kamalduli remeteség (Majk) épület-együttese és környezetének értékelése
• Budapest, Bajcsy-Zsiliszky út – Podmaniczky utca – Jókai utca által bezárt tömb örökségvédelmi értékelemző vizsgálata

Díjazott tervpályázatai

• Építészeti Múzeum, Budapest Fortuna utca 18. (1986)
• Sugár Áruház, Csepel (1987)
• Új városrész Csepel déli részén (1987)
• Művészeti Gimnázium Miskolc (1987)
• A kőbányai sziklapincék hasznosítása (1989)

Kiállításai

• Kortárs Művészeti Tendenciák (Eötvös Lóránt Tudományegyetem, Budapest, 1988)
• Architektonikus gondolkodás ma (Műcsarnok, Budapest, 1990)
• Építészeti rajz ’94 (MÉK, Budapest, 1994)
• Az építészeti tervrajz is műalkotás, rajz- és makettkiállítás (Fuga Budapesti Építészeti Központ 2019)

Publikációi

Számos írása jelent meg különböző szakmai folyóiratokban (Pavilon, Magyar építőművészet, Építés-felújítás, Alaprajz, Házak) és újabban az Építészfórum internetes felületen. Néhány jelentősebb publikációja:

• Ivánka András: egy építész a huszadik századból (Új magyar építőművészet, 2000)
• Sopron építészete a 20. század második felében (Soproni szemle, 2020)
• Szocreál építészet Magyarországon, Dunaújváros építéstörténetének különös tanulságai (SZIE, 2013)
• Sopron aktuális helyzete, városrendezési és általános városfejlesztési lehetőségei (In: Párbeszéd és együttműködés, Területfejlesztési Szabadegyetem 2006-2010 (2010)

Elismerései

• Kiváló Ifjú Szakember (1985)
• Győr-Moson-Sopron megye szolgálatáért díj, Területfejlesztési tagozat (2013)

Forrás: K. T. önéletrajza