Lados Mihály Csc

(1961-2021)

közgazdász
tudományos kutató, kandidátus
egyetemi tanár, tanszékvezető
Pro Régió- és Hild-díjas

Szakmai életútja

Mosonmagyaróváron született 1961-ben. A zenei általános iskolából útja a Kossuth Lajos Gimnáziumba vezetett, ahol matematika tagozaton tanult. A Pécsi Tudományegyetem Közgazdasági Karán szerezte meg diplomáját 1984-ben. 1993-1994-ben háromféléves képzésen vett részt Rotterdamban az Erasmus Egyetem Urban Management Centre városigazgatási mesterképzésén. Itt a stratégiatervezés és a területfejlesztés területén olyan nemzetközi tudásra tett szert, amely egész további munkásságát meghatározta a kutatás és az oktatás területén egyaránt. 1995-ben a közgazdaságtudomány kandidátusi fokozatát is megszerezte „Az ingatlanvagyon-adóztatás az önkormányzati gazdálkodásban” című disszertációjával.

Diplomájának megszerzése után a bogádi „Zöld Mező” Mezőgazdasági Termelőszövetkezetnél helyezkedett el üzemgazdászként. 1986-ban a Győr-Moson-Sopron Megyei Tanács Pénzügyi Osztályára került előadóként, de még ebben az évben – Rechnitzer János hívására – az akkor alakuló MTA Regionális Kutatások Központja (RKK) Észak-dunántúli Osztályánál kezdett el dolgozni. Kezdetben segédmunkatárs, 1994-től tudományos munkatárs, 1996-tól tudományos főmunkatárs, igazgatóhelyettes, 2008-tól 2011-ig az intézet igazgatója volt. 2012-től az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Regionális Kutatások Intézete Nyugat-magyarországi Tudományos Osztályának vezetője, 2017-től – tragikusan korán bekövetkezett haláláig – tudományos főmunkatársa.

Munkássága

Munkásságát a kutatási és a felsőoktatási tevékenység szerves integrálása jellemezte.

Kutatási tevékenysége

Érdeklődésének megfelelően kutatási tevékenysége igen széles körű volt. Foglalkozott az önkormányzati gazdálkodás és a helyi gazdaságfejlesztés kérdéseivel, a közszolgáltatások rendszerének kialakításával és működtetésének problematikájával. Kutatásainak másik fontos területe a területfejlesztési stratégiák és programok, a területfejlesztési információs rendszerek, a területi programok értékelési módszerei. De érdekelte a határmenti együttműködéstől kezdve, a nemzeti és a helyi adózás kérdésein keresztül, a fenntartható közlekedésig számos más téma is. Otthonosan mozgott az EU támogatási és pályázati rendszerében, az EU projektmenedzsment területén. A 2010-es évektől az „okos városok” (smart cities) lehetőségei és problematikája foglalkoztatta. A város és a digitális világ kapcsolatát elsők között dolgozta fel, számos nemzetközi kutatásban vett részt, konferenciákon adott elő, ismert és elismert szakértője lett a témakörnek.

Felsőoktatási tevékenysége

1993-tól 2005-ig óraadó tanár a Széchenyi István Főiskola, majd Egyetem (SZIE) Regionális és Településgazdaságtan Tanszékén Győrött. 2004-2008 között külső tag a SZIE Társadalomtudományi Multidiszciplináris Doktori Iskoláján. 2006-2007-ben a SZIE Regionális-tudományi és Közpolitikai Tanszékének tudományos főmunkatársa, majd 2007-től ugyanitt egyetemi docens, 2018-tól haláláig tanszékvezető. 2008-ban alapító tagja volt a SZIE Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskolájának.

1996-tól meghívott előadó volt a Budapesti Műegyetem Építészmérnöki kar Urbanisztikai Tanszékén, valamint 1996-tól 2001-ig a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Tájépítészeti, -védelmi és fejlesztési Karán is.

Tudományos, szakmai közéleti tevékenysége

Számos hazai és nemzetközi tudományos és szakmai szervezet tagja volt, többek között 1986-tól a Magyar Közgazdasági Társaságnak, ennek Győr-Moson-Sopron Megyei Szervezeténél ifjúsági titkár 1986-1992 között, titkár 1999-től haláláig. A MUT tagja volt 1995-től, a MUT Győr-Moson-Sopron Megyei területi Csoportjának alelnöke 2015-2017 között, elnöke 2017-től haláláig. Tagja volt továbbá az MTA Regionális Tudományi Bizottságának (1996-tól), a Magyar Regionális Tudományi Társaságnak (2002-től), az MTA Akadémia Kutatók Tanácsa (2008-2009), az MTA Környezettudományi Elnöki Bizottsága Future Earth Albizottságának (20014-től). 1998-tól a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács állandó meghívottja volt.

Fontosabb publikációi

Rendkívül gazdag publikációs listája 116 tételt tartalmaz. Írt és szerkesztett könyveket, több könyvben is publikált önálló fejezeteket, továbbá jelentősebb írásai (tanulmányai) jelentek meg hazai és külföldi szakmai folyóiratokban (pl. Tér és társadalom, Tér-Gazdaság-Ember, Pénzügyi szemle, Regional statistics). Néhány fontosabb publikációja:

  • A Szigetköz népesedésének és foglalkozási viszonyainak alakulása 1960 és 1986 között (In: Térszerkezeti vizsgálatok az Észak-Dunántúlon (MTA RKK, 1987)
  • Rábaköz népesedésének és foglalkoztatási viszonyainak vizsgálata 1960-1987 (In: A Rábaköz térszerkezete, MTA RKK, 1988)
  • Osztrák-magyar gazdasági együttműködés (In: A nyitott határ: A gazdasági és szellemi erőforrások innovációorientált fejlesztése az osztrák-magyar határmenti régiókban, MTA RKK, 1990)
  • Önkormányzat és vállalkozás (In: Helyi társadalom, gazdaság, politika – Tanulmányok az önkormányzatokról, 1992)
  • A városnövekedés szakaszai – urbanizációs ciklusok (In: Fejezetek a regionális gazdaságtan tanulmányozásához, MTA RKK, 1994)
  • Az Északnyugat-Dunántúl területfejlesztési stratégiája (Rechnitzer Jánossal, Tér és társadalom, 1997)
  • Az önkormányzati finanszírozás lehetséges jövőbeli irányai (Tér és társadalom, 1998)
  • Future Perspectives for Local Government Finance in Hungary (MTA, 1998)
  • Bevételi alternatívák: A magyar önkormányzatok pénzügyi gazdálkodásának modernizálása. Oktatási kézikönyv (angolul is, társszerző: P. Rosenberg, 1999)
  • A regionális szintű területfejlesztés finanszírozási rendszerének megalapozása (In: Magyarország területi szerkezete és folyamatai az ezredfordulón, Rechnitzer Jánossal, MTA RKK, 2000)
  • A területi tervezés kihívásai a kilencvenes években Magyarországon: A területfejlesztési stratégiák kialakításától a programozásig és az értékelésig (Tér és társadalom, 2001)
  • Integrált regionális fejlesztés-finanszírozási modell (MTA RKK, 2004)
  • A területi stratégiáktól a monitoringig (Rechnitzer Jánossal, Dialóg Campus Kiadó, 2004)
  • Az INTERREG-PHARE CBC projektek típusai és tapasztalatai (In: Hidak vagy sorompók? A határokon átívelő együttműködések szerepe az integrációs folyamatban (Új Mandátum Könyvkiadó, 2006)
  • A régió fejlesztési rendszere (In: Nyugat-Dunántúl, 2007)
  • Egyetem a régióért (MTA RKK, 2007)
  • A településfejlesztés finanszírozási rendszere, pénzügyi szabályozása (In: Település és fejlesztés: A közszolgáltatások hatékonyságának növelése a településfejlesztésben (társszerző: Kovács G., MKI, 2007)
  • Közszolgáltatás-szervezési kihívások kistelepülési környezetben (In: Függőben: Közszolgáltatás-szervezés a kistelepülések világában. (társszerzők: Kovács K. – Somlyódiné Pfeil E., MKI, 2008)
  • Az önkormányzati méretnagyság és a közszolgáltatások méretgazdaságossági kérdései: Európai modellek és hazai tapasztalatok (In: Függőben: Közszolgáltatás-szervezés a kistelepülések világában. (társszerző: Koós B., MKI, 2008)
  • A településfejlesztés finanszírozási rendszere, pénzügyi szabályozása (In: A regionális tudomány két évtizede Magyarországon (Akadémia Kiadó, 2009)
  • Nyugat-dunántúli régió: Múlt jelen jövő (szerk. és 5 írás, 2009)
  • „Smart cities”: Tanulmány (társszerzőkkel, MTA RKK, 2011)

Elismerései

  • MTA Veszprémi Akadémiai Bizottság fiatal kutatói díja (2. helyezés, 1987)
  • Pro Régió Díj (2011)
  • Hild János-díj (posztumusz, 2021) – az urbanisztikai műhelyépítésért és a hazai “okos város” tudás fejlesztésért végzett áldozatos munkájáért

Forrás: rkk.hu (Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Intézete); Országos Doktori Tanács; Dr. Rechnitzer János nekrológja

25 írása olvasható a MATARKA-n, 5 munkája található a Lechner Központnál