Lechner Lajos

(1833-1897)

mérnök, várostervező
a budapesti Andrássy út tervezője
Szeged újjáépítője

Szakmai életútja és munkássága

1833-ban született Budán, Lechner József Lajos Béla néven. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején 16 évesen, honvédként belépett az 52. honvédzászlóaljba és a világosi fegyverletételig Görgey Artúr hadtestében szolgált. A szabadságharc bukása után sikerült elkerülnie a császári hadseregbe való besorozást.

1854-től a budai Műegyetemen tanult, mérnöki oklevelet szerzett, majd a Budai Építészeti Igazgatóság szolgálatába lépett, ahol sokféle építészeti feladat megoldásában vett részt, így például a Főreáltanoda (a mai Toldy Ferenc Gimnázium) építésénél a megbízó Buda városát képviselte. 1865-től az akkori Helytartótanács megbízására az Ondava, Tapoly és Felső-Bodrog vizeinek szabályozását irányította. 1870-ben nagy tanulmányutat tett, bejárta majdnem egész Európát, tanulmányozta a városrendezés legújabb eredményeit, különös tekintettel Párizsra, ahol Haussman báró a korszak városépítésének prototípusát megteremtette. Az európai körútról hazatérve a pesti oldalon a Központi Posta és Távíróhivatal építkezését vezette.

A kiegyezés után elindult az új, egyesített főváros tervezése. 1871-ben a Közmunkák Tanácsa kiírta a pályázatot Budapest Általános Szabályozási Tervének elkészítésére. A 10.000 forintos első díjat Lechner Lajos – aki ekkor a Közmunka és Közlekedési Minisztérium főmérnöke volt – nyerte el egy mértéktartó tervvel. (A második díjat Feszl Frigyes kapta, a harmadikat Klein és Fraser mérnökök Londonból.) Lechner az Andrássy út kivitelezésére alapított Municipalis Bank Sugárútépítési vállalata vezérigazgatója lett. Ő készítette el a már kisajátított útvonal pontos szabályozási tervét is.

1873-tól a bécsi világkiállítás zsűrijének előadója volt. Az 1878. évi párizsi világkiállításon a magyar kiállítási részleg helyettes kormánybiztosa.

Az 1879-es szegedi nagy árvízkatasztrófa után Tisza Lajos kormánybiztos Lechner Lajost hívta meg az elpusztult város újjáépítési terveinek elkészítésére. A legfontosabb terveket munkatársaival rekord gyorsasággal, néhány hónap alatt készítette el, majd négy éven keresztül a helyszínen – mint az újjáépítésre létrehozott műszaki osztály vezetője – sikeresen irányította a tervek végrehajtását. Működése nyomán korszerű város épült a Tisza partján, középületekkel, lakóházakkal, körutakkal, sugárutakkal, rakpartokkal. Munkásságáért, különösen Szeged korszerű városrendezésének tervéért több hazai és nemzetközi kitüntetést kapott.

1884-től újra Budapesttel foglalkozik a Műszaki Tanács alelnökeként. Utak, közművek, rakpartok készülnek a szakmai vezetésével. 1885-ben ő lesz a Parlament építési főellenőre, a feladata az építkezés kezdeti feltételeinek megteremtése. 1886-tól Budapest Székesfőváros középítési igazgatója. Még 1873-ban megnyerte a Budapest csatornázására kiírt szűkebb körű nemzetközi pályázatot, és így a munka kivitelezése (1891-1896) is az ő elgondolásai szerint történt. Az ekkor lefektetett csatornák több mint száz évre biztosították a város ellátását. Az ő igazgatósága alatt vett új lendületet a Nagykörút időközben megtorpant építkezése is. A nevéhez fűződik a káposztásmegyeri vízmű épületének és kertjének kompozíciója is, ahol a közműépítészetet művészi szintre emelte, egyben Európa egyik legmegbízhatóbb közműszolgáltatásának egy alappillérét teremtette meg.

1897-ben, röviddel halála előtt készült el a vezetésével Miskolc rendezési terve, amelyben a belső városszerkezeti korszerűsítéseken túl a város külső kapcsolatainak megteremtésére is javaslatokat tett.

1891-1894 között a Magyar Mérnök- és Építész Egylet alelnöke volt.

Publikációi

  • Egészséges építkezés városokban és községekben (In: Az 1885. évi országos orvosi és közegészségügyi congressus tárgyalásai, kiadvány, 1885)
  • Szeged újjá építése (könyv, 1891)
  • Budapest új vízművének előmunkálatai (A Magyar Mérnök és Építész Egylet közlönye, 1892)

Elismerései, emlékezete

Emlékezetét Szeged városa nagy tiszteletben tartja, itt tér is viseli a nevét, ahol emlékkövet is elhelyeztek. A Csongrád megyei Urbanisztikai Egyesület 1997-ben emlékülést tartott Szeged Nagyárvíz utáni újjáépítője tiszteletére „Lechner és Szeged” címmel, ez alkalomból egy őt ábrázoló domborművet helyeztek el a Dóm téren.  

Forrás: Wikipédia; Lechner Tudásközpont; Arcanum, matarka

2 írása olvasható a MATARKA-n; 1 munkája található a Lechner központnál