Szakmai pályafutása

Szentendre szülötte. A budapesti Szent István gimnáziumban érettségizett angol tagozaton. A BME Építőmérnöki, illetve Építészmérnöki Karán szerezte okleveleit (1980 és 1987), valamint annak Városépítési tanszékén egyetemi doktori címét (1988). Posztgraduális tanulmányokat, valamint kutatómunkát folytatott a Sydney University, illetve a University of New South Wales várostervezési tanszékein, ösztöndíjjal (1984-1985). PhD fokozatát a Pécsi Tudományegyetemen szerezte 2005-ben. Számos továbbképző tanfolyamot is elvégzett a későbbiekben itthon és Kanadában (helyi gazdaságfejlesztés, projekt menedzsment, vezetési ismeretek, neuro-lingvisztikai programozás, bankszakmai ismeretek, EU Strukturális alapok menedzsmentje, six sigma green belt minőségmenedzsment, értékelemzés, kommunikáció, trénerképzés témakörökben).

Végzés után 1980-tól közel egy évtizedig a VÁTI-ban szakági tervező (a városi közlekedés területén), majd műteremvezető. A hazai munkák mellett exporttervezés keretében Algériában és Egyiptomban is dolgozott. Sikeres városrendezési tervpályázatok részese a tervezői csoportok tagjaként, de önállóan is készített pályázatot. VÁTI-s évei idején foglalkozott műszaki fejlesztéssel és kísérleti urbanisztikai tervek, illetve tanulmányok készítésével is.

1989-1994 között a Sydney székhelyű University of NSW Várostervezési Intézetének kinevezett oktatója és posztgraduális direktora. Az önállóan oktatott tárgyak mellett doktoranduszokat konzultált, alkalmazott megbízásos kutatással, konferencia-szervezéssel, valamint (bírósági) szakértéssel is foglalkozott. Féléves alkotói szabadságán (sabbatical) neves egyetemek kurzusait, valamint jelentős városépítészeti projekteket látogatott meg az USA-ban, Angliában, valamint előadásokat is tartott Hong Kongban és Jeruzsálemben.

1992-1994 között a budapesti székhelyű ENSZ Habitat Közép- és Kelet-európai Információs Irodáját vezette, valamint meghívott oktatóként előadott a BME Urbanisztikai Tanszékén, de részt vett az Építő- és az Építészmérnöki Karok angol nyelvű oktatásában is. (Vendégelőadóként pályafutása során megfordult még többek között az ELTE-n, a Közgazdaság-tudományi Egyetemen, a Széchenyi István Egyetemen, a Debreceni Egyetemen, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen, a Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetemen, a Rendőrtiszti Főiskolán.) Közben a görög TRUTh cég helyi projektmenedzsere a fővárosban. 1994-1997 között a MUT társasági igazgatója, majd négy cikluson át annak alelnöke, ahol 12 évig szerkeszti az Urbanisztika hírújságot. 1997-2000 között a Budapest Bank/GE Capital hálózatfejlesztési igazgatójaként „kirándulást tett” az üzleti világba.

2000-2012-ig a Közép-magyarországi régió fejlesztésével foglalkozó Pro Régió Ügynökség alapító ügyvezető igazgatója, majd 2016-ig tanácsadója. 2001-ben szakértői csoporttal elsőként készített előzetes megvalósíthatósági gyorstanulmányt egy lehetséges budapesti olimpiáról. 2010-ben megbízással 6 hónapig válságmenedzsere is volt a székesfehérvári székhelyű Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökségnek. 2013-2015 között a BKK tanácsadójaként részese Budapest Közlekedésfejlesztési Stratégiája 2014-2030 (Balázs Mór Terv) készítésének.

2005-2007-ig részállású egyetemi docens a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kara Településmérnöki Tanszékén, valamint 2006-tól főiskolai tanár a Szent István Egyetem (később Óbudai Egyetem) Ybl Miklós Építéstudományi Kara Építészeti Intézetében. Hosszú évekig tagja volt az MTA Településtudományi Bizottságának. 2007-ben a szervezőbizottság elnökeként a MUT által Budapesten sikeresen megrendezett 7. Európai Várostervezési Biennálé („Making Places”) megszervezéséért felelt. Az évek során több nemzetközi és hazai konferencián adott elő (Groningen, Edinburgh, Estoril, Sydney, Koppenhága, Bécs, Brüsszel, Budapest).

Munkássága

Szerteágazó munkássága során a belsőépítészettől a városrendezésen át a regionális tervezésig szinte a szakma teljes spektrumában szerzett tapasztalatokat. A Pro Régió Ügynökség vezetőjeként kezdeményezője és irányítója volt „A Közép-magyarországi Régió Stratégiai Terve, 2001-2006” (hazánkban az első EU Strukturális Alapok-konform regionális fejlesztési terv); „A KMR (kísérleti) Struktúraterve”; „A KMR társadalmi atlasza”; a „Fő utca kézikönyv”; vagy a „Fenntartható fejlesztés, várostervezési útmutató” című munkáknak.

Pályafutása során mindig kapcsolatban maradt az oktatással és a publikálással. Nagy hangsúlyt fektetett az urbanisztikai témák népszerűsítésére a médiában, számos cikke jelent meg napilapokban és folyóiratokban, szerepelt rádió- és TV-műsorokban. Foglalkozott szakmai dokumentum-filmezéssel is: a Kő-kövön című építészeti magazin műsor egyik tv adásának vendégszerkesztője, az Urbanisták című sorozatnak pedig szerkesztője volt. Párját ritkítóan gazdag angol nyelvű urbanisztikai könyvtárat gyűjtött össze, valamint rendszeresen publikál angol nyelven is.

A viselkedéstudományokon alapuló városépítészet hazai meghonosítójaként tartják számon kritikusai. Utóbbi időben a (város)építészeti tervezés és a mesterséges intelligencia kapcsolatának jövőjével foglalkozott.

Szakmai könyvei, könyvfejezetei, monográfiái, illetve tanulmányai

Magyar nyelven

• A változás menedzselése az önkormányzati tervezésben (társszerkesztő és társszerző, 1993)
• A posztmodern kor városépítészetének kihívásai (1997, 2001)
• Urbanisztika 2000 (társszerkesztő és fejezetszerző, 1999)
• Az Urbanisztika javából (társszerkesztő, 2001)
• VárosVáltozatok (2002)
• A mi Budapestünk, városvíziók 2020 (társszerkesztő és fejezetszerző, 2002)
• Városok versenye, Korunk urbanisztikájának kihívásai (in: Tanulmányok Tóth Józsefnek, fejezetszerző, 2005)
• Kulturális gazdaság és Budapest (in: A magyar városok kulturális gazdasága, fejezetszerző, 2005)
• Volt egyszer egy VÁTI (társszerzőkkel, 2013)
• Fenntartható fejlesztés, várostervezési útmutató (társszerkesztő és fejezetszerző, 2013)
• Bevezetés az építészetelméletbe (2014)
• Lenyűgöző labirintus, az építészetelmélet világa (2016)
• Utzon, az ismeretlen „viking” (2018)

Angol nyelven

• Environmental Adaptation of Sub-arterial Shopping Strings; Towards preliminary guidelines (társszerző, 1989)
• Urban Design and Local Planning, An interdisciplinary approach (szerkesztő és fejezetszerző, 1990)
• Industrial Parks, Site planning and design (társszerző, 1992)
• Spirited Cities (fejezetszerző, 1993)
• On Pedagogy for Urban Design (lektorált tanulmány, 2017)
• Utzon 100 (lektorált tanulmány, 2018)
• Justification for ’Scrapping the Sky’, An international review of high-rise buildings from an urban design perspective (lektorált tanulmány, 2019)
• ‘Just Take 5’, Five Essays on Urban Design and Architecture (2022)

Összesen közel 70 publikációja jelent meg itthon és a tengerentúlon konferencia-kiadványokban, szakmai folyóiratokban (Városi Közlekedés, Városépítés, Településfejlesztés, Településtudományi Közlemények, Urban Design Forum, Magyar Építőművészet, Új Magyar Építőművészet, Octogon, Valóság, Belügyi Szemle, Falu Város Régió, Ma&Holnap, Disputa, Urbanisztika, Világjáró, Földgömb, Ybl Journal of Built Environment), valamint napi- és hetilapokban (Népszabadság, Népszava, Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, Új Magyarország, Világgazdaság, HVG, Heti Válasz, 168 Óra, Figyelő, Filmvilág).

Elismerései

• Pro Régió Díj (a Pro Régió Ügynökség kollektívájával, 2005)
• Pest megye területfejlesztéséért érem (2006)
• Címzetes főiskolai tanár (BGE, 2006)
• Hild János díj – „az urbanisztika sokoldalú, kimagasló gyakorlásáért” (2011)
• Címzetes egyetemi tanár (Óbudai Egyetem, 2022)

Forrás: L. T. önéletrajza

38 írása olvasható a MATARKA-n, 23 munkája található a Lechner Központban