Szakmai életútja és munkássága

1935-ben született egy kis Győr megyei faluban, Rábaszentmihályon. Szülei földművesek voltak, így az építészmérnöki diplomájához is elég rögös út vezetett. Az első 6 osztályt szülőhelyén végezte, majd a győri Nagy Jenő utcai Általános Iskolában fejezte be. Ezt követően két évig szüleinek kellett segítenie a gazdálkodásban és csak azután jelentkezhetett 1951-ben a győri Hild József Építőipari Technikumba, ahol egy életre elköteleződött az építés, az építészet iránt. A középiskola elvégzése után, 1955-ben felvételt nyert a budapesti Műegyetem Építészmérnöki Karára, ahol 1960-ban abszolvált, majd 1962-ben szerezte meg diplomáját.

1960-1964-ig a Győr-Sopron Megyei Állami Építőipari Vállalat volt, ahol először technikusként, majd műszaki ügyintézőként dolgozott. 1964-ben áthelyezéssel a Komárom megyei Tanács kórházának főmérnökévé nevezték ki.

1966-1970-ig a Komárom megyei Tanács Tervosztályának vezetőhelyettes főmérnöke volt, majd – tehetségét, rátermettségét értékelve – az akkori vezetés Komárom-Esztergom megye főépítészének nevezte ki. Ezt a feladatot egészen a nyugdíjazásáig ellátta. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a megye településeinek fejlesztésében, területrendezésében. Közvetlen kapcsolatot ápolt a falvak, városok vezetőivel. Jól ismerte a megye településeinek adottságait, lehetőségeit, problémáit és mindig segített megtalálni az optimális megoldásokat.

Elismerései

• Hild János emlékérem (1995) ­– „húsz éven keresztül magas színvonalon végzett területfejlesztési, területrendezési szervezési munkájáért”

Forrás: N. M. önéletrajza; Takács Zsuzsanna KEM Építész Kamara titkára gyűjtése