Pollack Mihály

(1773-1855)

építész
a klasszicizmus hazai nagymestere
a pesti Királyi Szépítő Bizottmány "főépítésze"

Szakmai életútja

1773-ban született Bécsben. Apja Josef Pollack építőmester volt, aki igyekezett kisebbik fiát beavatnia szakmája titkaiba. Építészeti tanulmányokat a bécsi Képzőművészeti Akadémián folytatott 1792-93 között. Miután az elméleti képzést befejezte, 1793–94-től a milánói dóm építésénél dolgozó féltestvére mellett közreműködött a dóm kiegészítő munkáin, valamint Leopold kisebb építkezésein.

Pestre 1798-ban érkezett, megtelepedett, és gyorsan felfelé ívelő pályafutása során egy egész sor nevezetes épületet alkotott. Tervezett középületeket (templomokat, hivatali épületeket, könyvtárat, kórházbővítést, üzletházat, vendéglőt, vágóhidat), kastélyokat, bérházakat, családi házakat és nyaralókat, emlékműveket Pest-Budán és vidéken. Ismert (megvalósult és meg nem valósult) terveinek a száma közel 200, de épületeinek csupán kevesebb, mint ötöde maradt fenn (többé-kevésbé eredeti állapotában). Ezek közül a legjelentősebbek: a Nemzeti Múzeum, József nádor Alcsúti Kastélya, a Deák téri Evangélikus templom befejezése, a Szekszárdi Megyeháza, a Sándor Palota és a Ludovika Akadémia. Legkiválóbb tanítványa Ybl Miklós volt.

Mégis elsősorban nem párját ritkító építészeti teljesítménye miatt került e gyűjteménybe, hanem Pest városának tervszerű fejlődését közvetlenül elősegítő tevékenysége miatt, a József nádor által 1808-ban alapított Szépészeti Bizottmányban, melynek jóváhagyása nélkül ezután nem lehetett építkezést kezdeni Pesten. Kezdettől tagja volt a Bizottmány által létrehozott háromtagú terv-felülvizsgáló és jóváhagyó bizottságnak, 1809-től pedig magának a Bizottmánynak is. Hild János 1811-ben bekövetkezett halála után a Bizottmány legbefolyásosabb építész-szakértőjeként (egyfajta „főépítészeként”) közvetlen befolyást gyakorolt a Városliget megteremtésére, valamint a városrendezési tervek illetve szabályzatok elkészítésére. Nélküle biztosan nem ilyen lenne a pesti városkép és a városszerkezet.

Pollack a mai Deák Ferenc utcában 50 évig élt boldog házasságban, melynek során 11 gyermekük született. Pályája vége felé a maga építette nyaralójába, Tahiba vonult vissza a legszívesebben. Téli lakhelyén, Pesten hunyt el 1855-ben. A tahitótfalui temetőben álló síremlékét Ybl Miklós tervezte.

Emlékezete

  • Teret neveztek el róla a budapesti Józsefvárosban, utcát Szekszárdon.
  • Ferenczy Béni bronz domborművet készített róla.
  • Oktatási intézmények viselik a nevét Kazincbarcikán, Pécsett és Tahitótfalun.
  • Szegeden, a Nemzeti Emlékcsarnokban portrészobra látható.
  • Pécsett, a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karán, valamint a Baranya megyei Pollack Mihály Műszaki Technikumban is egy-egy mellszobor őrzi emlékét.

Források: wikipédia; FMMK.hu; kultura.hu; lechnerkozpont.hu; Bibó István: Pollack Mihály; Budapest lexikon