Szakmai életútja és munkássága

1955-ben született Szombathelyen. A BME-n szerezte meg építészmérnöki diplomáját 1978-ban, majd ugyanitt városépítés-városgazdasági szakmérnöki oklevelet is kapott. Később (1993-ban) ingatlan-közvetítői és értékbecslési, valamint igazságügyi szakértői jogosítványokat is szerzett. 1996-ban közigazgatási alapvizsgát, 1999-ben közigazgatási szakvizsgát tett.

1978-tól 1995-ig a VÁTI tervezőjeként általános, összevont és részletes rendezési terveket készített, melyek közül a jelentősebbek:

• Balatonszentgyörgy és településcsoportja összevont rendezési terve (1981, 1987)
• Boglárlelle és településcsoportja általános rendezési terve (1979-1982, 1987-1988)
• Természetes és mesterséges vízfelületek üdülési-idegenforgalmi hasznosítási lehetőségei a Mátra-Bükki kiemelt üdülőkörzet területén (1986)
• A településrendezési tervezés hatékonyságának vizsgálata (1987)
• Budapest II. kerület, Víziváros részletes rendezési terve (1987)
• Budapest, VIII kerület, Belső Józsefváros részletes rendezési terve (1988)
• Mezőkövesd általános rendezési terve (1992)
• Mezőkövesd városközpont részletes rendezési terve (1994)
• Budapest IX. kerület, Ferencváros, Borjúvásárcsarnok és környéke részletes rendezési terve (1994)
• Ferencváros, Vágóhíd utca és környéke részletes rendezési terve (1995)
• Középső Ferencváros rehabilitációs terület részletes rendezési terve (1995)
• Ferencváros, Kvassay út és környéke részletes rendezési terve
• Belső Ferencváros részletes rendezési terve (1995)

1995-2011 között Ferencváros (Budapest IX. kerülete) főépítésze. A VÁTI-ban végzett ferencvárosi tervezési munkái nagyban hozzájárultak sikeres főépítészi tevékenységéhez. Kerületi főépítészként végzett munkái közül is kiemelkedik a Középső Ferencváros rehabilitációs munkáiban való aktív részvétele, többek között a József Attila terv (rehabilitációs program és akcióterv) kidolgozásában és megvalósításában. De kidolgozta a kerület fejlesztési koncepcióját, Integrált Városfejlesztési Stratégiáját (IVS), összeállította az éves városmegújítási programokat is.

2011-től 2019-ig, nyugdíjba vonulásáig Budapest Főváros Kormányhivatalánál dolgozott, mint állami főépítész. Fő feladata a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások előkészítése, koordinálása; a fővárosban készülő városrendezési tervek véleményezése; a kerületi főépítészek szakmai irányítása, továbbképzése volt.

Meghívott előadóként részt vett a főépítészi szakmérnöki képzésben (BMGE), a településmérnöki képzésben (Corvinus Egyetem). Több főépítészi konferencián tartott előadásokat. Az Országos Főépítészi Kollégiumnak elnökségi tagja, elnökhelyettese is volt.

Elismerései

• Év főépítésze díj (2002) – „kimagasló, eredményes főépítészi tevékenységéért, a Ferencvárosi rehabilitációban végzett komplex építészeti és városrendezési munkájáért, főépítészi hivatása során tanúsított aktív, céltudatos és határozott magatartásáért”
• Köz szolgálatért érdemjel bronzfokozata (2004)
• Miniszteri Elismerés (2005) – a Művészetek Palotája létrehozása alkalmából
• Ferencvárosért Emlékérem (2009)

Forrás: S. K. M. önéletrajza; Lechner Központ

3 írása olvasható a MATARKA-n, 49 munkája található a Lechner Központnál