Szakmai életútja

Budapesten született 1952-ben. A fővárosi Eötvös József Gimnáziumban érettségizett 1970-ben. Még ebben az évben kezdte meg egyetemi tanulmányait a szegedi József Attila Tudományegyetemen, ahol 1975-ben szerezte meg első diplomáját matematikus szakon. Később szociológiai tanulmányokat folytatott az ELTE Bölcsészkarán, itt kapta meg második diplomáját 1983-ban. 1994-ben a MTA-n szociológiából kandidátusi tudományos fokozatot is szerzett.

A települések iránti érdeklődése a szegedi egyetemi évek alatt alakult ki. Első munkahelye a BVTV volt, ahol 1975-től a Szűcs István vezette Tudományos Kutatási Csoportban dolgozott. Ez a 12 fős lelkes és összetartó csapat írta meg Budapest lakás- és városfejlesztési politikájának történetét. Ez a 3 évig tartó munka alapozta meg az élethosszig tartó barátságát Hegedüs Józseffel és Ekler Dezsővel. Az 1980-as években Hegedűs Józseffel intenzíven kutatták a lakásrendszert, és részt vettek a magyar lakásreform munkálataiban. Első külföldi publikációjuk 1983-ban jelent meg – ekkor már az ÉGSZI Lakáspolitikai Önálló Osztályán dolgozott (amelyet Zsebedits János vezetett). Tosics Iván 1986-ban a svédországi Gävle-ben részt vett az első nagy összeurópai lakásügyi kutatói konferencián.

Hegedüs Józseffel folytatott közös kutatásaik és angol nyelvű publikációik éppen a megfelelő pillanatban tették őket láthatóvá nemzetközi téren. Így 1989-ben, amikor megalapították a Városkutatás Kft-t, – amelynek mindketten ügyvezető igazgatói – bekerültek az akkor újjáalakuló lakáspolitika sodorvonalába. Az 1990-es évek első felében a Világbankkal és a USAID szakembereivel dolgoztak együtt. Közben egyre több munkát végeztek Budapest számára is, így amikor 1997-ben véget ért az amerikaiakkal való közös munka, jöttek a nagy feladatok Budapest tervezésében. Így Tosics Iván is részt vett Budapest Városrehabilitációs Koncepciójának kialakításában (Erő Zoltánnal és Koszorú Lajossal), majd Pallai Katalinnal együtt vezette azt a konzorciumot, amely kidolgozta Budapest Városfejlesztési Koncepcióját.

A Budapesttel kialakult, városfejlesztési témájú munkakapcsolat is nemzetközi szintre került, amikor a főváros 1997-ben az Eurocities városszövetség tagja lett. Ennek során szakmai oldalról képviselhette a várost az EU-s taggá válás folyamatában, amely Budapest esetében legalább hat évvel megelőzte az ország EU-s csatlakozását. A 2000-es években Budapest először „tanuló” volt az EU-s folyamatokat illetően, de aztán az évtized második felében már egyre inkább vezető szerepet játszott az Eurocities Gazdaságfejlesztési Bizottságának elnökeként, majd a végrehajtó bizottság tagjaként irányítva az EU nagyvárosainak koordinációs tevékenységét.

A 2010-es politikai változások a Budapesttel kialakított szoros szakmai kapcsolat végét jelentették. A Városkutatás Kft. tevékenysége egyre inkább nemzetközi térre tevődött át. Több évtizedes külföldi kapcsolatrendszerére alapozva Tosics Iván számára is újabb lehetőségek adódtak a párizsi központú URBACT program keretében. Ebben az EU által finanszírozott, városok közötti tudás-cserére koncentráló programban először projektekhez kötődő vezető szakértőként dolgozott, jelenleg (2021-ben) pedig a program-szakértők egyike.

Munkássága

Tevékenységét főként városfejlődési, városszociológiai, stratégiai fejlesztési, lakáspolitikai és EU regionális politikai témakörökben fejtette ki. Széles körben, leginkább angol nyelven jelentek meg publikációi. Alapító tagja (1968-ban) és 2012 óta elnökhelyettese az European Network of Housing Research (ENHR) szervezetnek, míg az European Urban Research Association (EURA) szervezetben végrehajtó bizottsági tag. Tagja volt a UN-HABITAT HS-NET Advisory Board-nak. Policy Editor funkciót tölt be az „Urban Research and Practice” folyóiratban, tagja a „Journal of Housing and the Built Environment” és a „Housing Studies” folyóiratok szerkesztő bizottságának. Budapestet képviselte szakmai oldalról 1996 és 2010 között az EUROCITIES városszövetség munkájában, az Economic Development Forumban, majd az Executive Committee-ben.

Legfontosabb publikációi angol nyelven

• Multilevel government systems in urban areas. Urban development and urban policies in EU Member States (In: Multilevel Urban Governance or the Art of Working Together, EUKN, 2011)
• The impact of European demographic trends on regional and urban development (In: Demographic Change and Local Development: Shrinkage, Regeneration and Social Dynamics, szerzőtársakkal, LEED Working Paper Series, 2012)
• Against divided cities in Europe (szerzőtársakkal, 2013)
• From Socialism to Capitalism: The Social Outcomes of the Restructuring of Cities (In: Policy, Planning, and People. Promoting Justice in Urban Development, University of Pennsylvania Press, 2013)
• Urban Sprawl on the Danube: The Impacts of Suburbanization in Budapest (In: Confronting Suburbanisation, Urban Decentralization in Post-Socialist Central and Eastern Europe. Studies in Urban and Social Change (Wiley Blackwell Publishing, Kovács Zoltánnal, 2014)
• Housing renewal in Hungary: from socialist non-renovation through individual market actions to area-based public intervention. (In: Renewing Europe’s housing, Policy Press, Bristol-Chicago, 2015)
• Integrated Regeneration of Deprived Areas and The New Cohesion Policy Approach. An URBACT contribution to the European Urban Agenda (URBACT, 2015)
• Integrated Territorial Investment – A Missed Opportunity? (In: EU Cohesion Policy. Reassessing performance and direction, London: Routledge, 2016)
• Hungary (In: Sustainable Communities and Urban Housing: A Comparative European Perspective, London: Routledge, 2017)
• Dilemmas around Urban Growth and Density? A Focus on Vienna’s Aspern Seestadt (In: Rethinking Density. Art, Culture and Urban Practices, Sternberg Press, Berlin, 2017)
• Local Governance under Centralisation and Shrinking Democracy – the Case of Budapest (In: Restless Cities: Lessons from Central Europe, 2018)
• Planification urbaine innovante: innovation longue durée, ou bien simple illusion temporaire? (La Revue Urbanisme, 2018)
• Post-Socialist City (The Wiley Blackwell Encyclopedia of Urban and Regional Studies, 2019)
• Cities against the pandemic (FEPS COVID Response Papers, 2020)

Néhány fontosabb publikációja magyar nyelven

• Budapest általános rendezési tervének előzményei 1932-1955 (Budapest Főváros Levéltára közleményei, 1984)
• A városi terjeszkedés visszaszorításának közgazdasági, jogi, intézményi eszközei és ezek hazai alkalmazásának problémái (In: Terjeszkedés vagy ésszerű városfejlődés? Környezettudományi Központ, 2001)
• Városi fenntarthatóság és Budapest Városfejlesztési Koncepciója: Világváros vagy világfalu? (Független Ökológiai Központ, 2004)
• Elképzelés az átmeneti zóna és a barnaövezet jövőjére Budapest Városfejlesztési Koncepciójában és a kidolgozás alatt álló Középtávú Városfejlesztési Programjában (In: A budapesti barnaövezet megújulási esélyei, MTA Társadalomkutató Központ, 2004)
• A nagyvárosok fenntartható fejlődése és Budapest jövőképe (In: Fenntartható fejlődés Magyarországon. Stratégiai kutatások – Magyarország 2015. 5. kötet, Új Mandátum Könyvkiadó, 2006)
• Városrehabilitáció kétszintű önkormányzati rendszerben: budapesti sikerek és problémák (társszerzőkkel, in: A történelmi városközpontok átalakulásának társadalmi hatásai, MTA Társadalomkutató Központ, 2007)
• A nagyvárosi térségeken belüli területi kooperáció. Dilemmák és nemzetközi fejlődési trendek. (In: Külön utak. Közfeladatok megoldásai, Dialóg Campus Kiadó, 2014)
• Téregységek relativizálódása: település- és térségfejlesztés (társszerzőkkel, in: Közszolgáltatások megszervezése és politikái. Merre tartanak? (Dialóg Campus Kiadó, 2016)
• A közösségi közlekedés szerepe a funkcionális városi térségek fenntartható fejlődésében (Városi Közlekedés, 2020)

A fentieken túlmenően számos cikke, tanulmánya jelent meg szakmai és más folyóiratokban (Budapest, Tér és társadalom, Budapesti negyed, Építési piac, Szociológiai szemle, HVG, Társadalmi szemle, Városi közlekedés, Új magyar építőművészet, Társadalmi riport, Társadalomkutatás, Mozgó világ, Alföldi tanulmányok, Élet és tudomány, Kultúra és közösség, Regional statistics, Medvetánc).

Elismerései

Budapestért díj (2006) – „Budapest Városfejlesztési Koncepciója kidolgozásának irányításáért, a főváros és agglomerációja szociológiai kutatásában kifejtett eredményes munkájáért”

Forrás: T. I. szakmai önéletrajza

57 írása olvasható a MATARKA-n; 11 munkája található a Lechner Központnál